Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1939
1931. szeptember
4 2. Gróf Bethlen István ubileuma téseit és súlyos áldozatait, amelyeknek hitünk elvi igazaiért és gyakorlásának szabadságáért a mai kor evang. nemzedékénél százszorta súlyosabban, gondterhesebben és odaadóbb áldozatkészséggel kellett küzdeniök. Eszünkbe juttatja az elődök, az atyák hervadhatatlan történelmi becsű szolgálatait, akik a mi üdvösségre sóvárgó lelkünk megelégítésére a Krisztus örökkévaló tiszta, hamisitatlan evangéliuma alapján és utolsó, betűig abból merített tartalommal megajándékoztak minket a mi hitünk igazságainak tiszta és világos összefoglalásával és azok védelmében készek voltak nemcsak tudást és anyagi kincseket, de, ahol és amikor kellett, vért és életet is áldozniEszünkbe juttatja a magyarhoni evang- egyház küzdelmes múltját, amely a türelmi rendelet, e csupán félszabadságot biztosító uralkodói parancs megjelenése felett is érzett osztatlan örömben világosan tükrözi vissza azokat az enormis szenvedéseket, áldozatokat és veszteségeket, amelyeket evangélikus apáinknak elnyomóiktól 3 és fél évszázadon át kellett szenvedniük. Amidőn az Apologia négyszázados, a türelmi rendelet másfélszázados emlékezete felújúl lelkünkben, az a nagy tanulság domborodik ki előttünk, hogy a mai evangélikus nemzedéknek, amely atyáitól jóformán mindent készen kapott, kezdve templomaitól és iskoláitól fel egész vallása szabad gyakorlásáig, hozzájuk képest még a mai katasztrofálisan válságos időkben sincsen okuk és joguk az egyház fenntartásával járó terhek súlyossága és elviselhetetlen volta felől panaszkodniok, de ijmádatos hálaérzettel kell leborulniok Isten, a mi mennyei Atyánk végtelen jósága előtt, hogy az atyák forró egyházszerelmének és áldozatos hithüségének drága gyümölcseit, classicus evangéliumi erejű hitvallási iratainkat, templomainkat, iskoláinkat, vallásunk szabad gyakorlatát s az e felett érzett boldogságérzetet, mint múló földi és anyagi javak által meg nem vásárolható drága örökséget óvta, őrizte meg és adta át a mai nemzedéknek. Erős a hitem, hogy a reformátio hetében, amidőn majd erre úgyis bőséges alkalom nyílik, a mai evang- nemzedék hálás kegyelete ebben az értelemben gyújt fáklyát az Apologia és a Türelmi ediktum emlékezetének. Ez évben ünnepelte a magyar nemzet, a hatóságok és az egész hazafias társadalom élénk részvételével gróf Bethlen István miniszterelnöki működésének 10 éves jubileumát. A sors-