Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1939

1934. augusztus

kollégiumi igazgatóválasztmányi ülés a maga teljes hatáskörének a gyakoriusát az akkori kollégiumi igazgatoválasztmunyi elnökségre, majd .magura a kollégiumi-felügyé lőre ruházta át, aki viszont a cseh megszállás következtében néliaidr. Maiéter István és dr.Obetkó Dezső jogtanárok akkori személyes tanúságtétele szerint a püspököt kérte fel a hatáskör' gyakorlásával járó teendők .átvételére és az 1920,évi egyházkerületi közgyűlés a püspök kérelmére és javaslatára ruházta rá a kollégiumi igazgatóválasztmány hatáskörének teljes jogi gyakorlásut az egyházkerületi elnökségre,amit a később egybehívott pártfogós ági közgyűlés is jóváhagyóan tudomásul vett, E rövid észrevételekre való kitérés után van szerenosém jel enteni,hogy a m. é ,'e g/házkerületi közgyűlés határozati er

;'re emelte az idézett előadó^ javaslatot. á közgyűlés ezen határozatát egyes közgyűlési ta^ .gok és egyes jogakadémiai tanárok megf

elebbezték az egyetemes közgyűléshez, hivatkozva többek közt arra,hogy az elnöklő egyházkerület i felügyelőnek az' érdekte lensége ebben a" kérdésben legal Hb is vitatható és arra, hogy az egyházkerületi közgyűlés, mint a legmagasabb fokú kerületi kormányzó szerv, a tandijosztalék kérdésében is jogosítva van mindenkit kötelező erővel érdemben határoz ni,- nemkülömben arra," hogy a s zólás-s zab adság " u e pont tárgyalása s órám a közgyűlés tagjai- szabályé llenes korlát ozá.s t szenvedtek. Az egyetemes közgyűlés behatóan megvizsgálva az egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvébe foglaltakat,

továbbá a püspöknek az egyházkerületi közgyűlési jegyz ő könyvhite le s'itő bizottság ülésén tett és jegyzőkönyvbe fog 1 alt,valamint az egyházkerületi felügyelőnek a felebbezési iratokhoz csatolt, az egyetemes közgyűléshez intézett felvilágosító iratát ,az egyházkerületi felügyelőnek ebben kifejtett állás^ pontját a m.é. jegyzőkönyvnek 26,pont ja alatt hozott hatá^ rozatával teljes egészében érvényre juttatta,a felebbezéseket,mivel azokat a felebbezők a tényleges jogi helyzettel és a történelmi előzményekkel ellentétben álló indokokra alapították, elutasította, az egyházkerületi felügyelőnek až ügy tárgyalásában való érdektelenségét megállapította és el^ járását ebből kifolyólag törvényesnek és helyesnek tekintette. Ezen egyetemes közgyűlési határozat alapján a kéhdés állás a visszakerült a m* é „egyházkerületi közgyűlés által elfogadott előadó^ javaslat által megvont keretek közzé, vagyis a jogakadémiai tandijosztalék ügyében keletkezett irátokat az elnökségnek kellett áttanulmányoznia és a kérdéses ügyben a múltra visszamenően, mint ahogy azt az egyházkerületi felügyelő 62/1932.

s z.hivatalos iratában kifejezetten hangsúly ózta,megejtenie a vizsgálatot az 1920 óv- óta kifejlődött gyakorlat törvényszerűsége szempontjából és a tanulmányozás és kivizsgálás alapján a kollégiumi igazgatóválasztmánynak reáruházott hatáskörében a kérdésben meghoznia az érdemi döntést, áMpndez megtört ént,még pedig akként ,hogy az egyházkerületi elnökség az iratoknak személyes áttanulmányozása utun kikérte még Dr, Röck Aladár egyházkerületi ügyész jogi szakvéleményét is. Nevezett ügyész ur az összes- vonatkozó ~ tortenelmi és jogi előzmények alapos feldolgozásában'feltárta az^egesz kérdésnek a mai napig való kifejlődését-,- s megiil lapít ott a, hogy a m.é,egyházkerület i közgyűlés 18/b jkvi, szamu haturozatuval a közgyűlés voltaképen nem óhajtott e-" gyebe-c elérni,minthogy-az egyházkerületi elnökség a tandíj-