Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1931–1939

1933. szeptember

- 10 gyancsak az egyetemes felügyelő ur ő Nagyméltósága volt szíves felajánlani abbeli támogató kés zs égét,hogy az eger-gyöngyösi missziót, belekapcsolva esetleg a Hatvan körül sEétszórtan élő hivek ellátását is, hajlandó átmenetileg az egyetemes-egyház missziónáló támogatásába venni, ©nagyméltósága e hálára kötelező gondoskodását magam részéről, az egyházkerületi közgyűlés utólagos hozzájárulásával illetve annak reményében s - természetesen annak formaszerint i fenntartásával is - a leghálásabban vettem tudomásul s XIII, Javaslat. tisztelettel javaslom,méltóztassék e különös közérdekű jelentőséggel biró megajánlást annál is inkább Őszinte hálával fogadni és a továbbiakra nekem a teljeskörü- fe lhatalmazást megadni,mert épen Szolnok példája mutatja, micsoda értéket jelent egy-egy életrehivatott missziói pont megerősödes eben az egyetemes egyház erkölcsi és anyagi támogatása. Egyébként birom és megnyugtatáskent van szerencsém nyilvánosságra hozni ő Excellenciája ama kijelentését, hogy amint a missziói pont elete odáig t ejlődik,hogy számára az ön• álló egyházközségi, élethez szükséges feltételek már biztosítva lesznek,azonnal visszahelyezi azt a tiszai egyházkerülettel való szerves egyházhatósági közösségbe. XIV. Javaslat. Ugyanitt van szerencsém javasolni,méltóztassék az egergyöngyösi misszió eddigi gondozójának, Duszik Lajos miskolci lelkész-esperes-egyházkerületi fő jegyzőnek s az utolsó hónapokban e részben helyettesének, Topscher Eoltán diósgyőr-vasgyári hitoktatóhak buzgó működésűkért,ameIlye 1 ottani hittestvéreink lelkében az evangéliumi hithüséget sok fáradozással ápolták és ébrentartották, Őszinte elismerését tolmácsolni, c/ Ugyancsak a missziók gondozásának a körébe vág a Türkebe hovatart ózandó s ág a kérdésében való végleges dönt és ,amelyet, jelen közgyülésünk lesz hivatva, a tiszavidéki esperesség előterjesztése alapján meghozni, Az előkészítő intézkedéseket idevonatkozólag megtettem . % d/ Ugyanebben a gondolatkörben maradva,örvendetesen jelentem, hogy a csak pár éve önállósult, de azóta Örvendetesen fejlődő kis várd a i egyházközség a gondos, gyakorlati bölcsességü vezetés és a hivek áldozatkészsége következtében abba a szerencsés helyzetbe jutott, hogy az alig két éve befejezett templomépítés után most már hozzáláthatott egy, a szerény igényeknek teljesen megfelelő lelkészlak építéséhez is,- Szolnokkal együtt nyilvánvaló és vigasztaló példájaként annak,hogy ahol a Lélek eleveniti meg a gyülekezeti életet, ott még a mostoha külviszonyok közt sincsen ok a csüggedésre .e/ Ugyancsak a misszió-gondozás körébe tartozik az a biztató jelenség is,hogy ez évben végre komoly lépes történt az alsószabolcsi misszi

ó megszervezésére vonatkozólag is. Nyiregyháza e részben példaadó áldozatkészséget tanusit, amidőn lemond arról,hogy a misszió hozzá közel eső területén, de az ő lelki szolgálataival elő hivek egy eléggé jelentékeny csoportjának egyházi adójáról a misszió javára minden térítés nélkül lemond, egyedül azt kötvén ki,hogy a missió központja Nyiregyháza legyen s annak gondozó le lkés ze , amennyiben azt a misszió lelki ellátása lehetővé fogja tenni,alkalmilag vegye ki a maga részét a nagyszá — mu nyíregyházi hivek vallásos eletének a kiépitéséhe-}i is,. f/ Ezzel összefüggésben nöm hallgathatom el itt sem azt,amit rövid előadás keretében az abaujs zántói tavaszi kerületi lelkészkonxerencian kifejtettem,hogy a szórványgondozás szempontjából egész segtelen allapot nak tartom, ha a missziók megszervezésének mintegy nelkülözhe te .xen feltételéül az a vezető gondolat jelentkezik, hogy a missziók gondozói részére oly lelkészi javadalmat biztosítsunk, aminőre az Egyházi Alkotmány rendelkezései értelmében volta-