Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1927–1930

1930. szeptember

48 elért annyit, hogy az anyagi egyensúly egy-két év alatt való teljes helyreállása remélhető. A Vallás és Közoktatásügyi m. kir. miniszternek a felekezeti iskolák államsegélyét generaliter csökkentő rendelkezése az iskolára mindössze 75 P. 68 f. terhet rótt. Ez az összeg magában véve csekély, de félős, hogy a kormány az egyszer már kölcsönös megállapodással megrögzített államsegélyeket a jövőben az iskolafenntartók előzetes megkérdezése nélkül fogja csökkenteni. A tanulók létszáma, a gazdasági válság behatásaként, a lefolyt tanévben csökkent, 274 volt, 9-el kevesebb, mint az előző tanévben. A vallási megoszlás a következő: ev. 27, ref. 61, unit 1, róm. kath. 81, gör. kath. 27, izr. 72. Az érettségi vizsgálatok sikere alig marad mögötte a mult évi jó eredménynek. A vizsgára jelentkezett 20 tanuló közül jelesen érett 8, jól érett 7, elégségesen érett 4, egy tárgyból javító vizsgálatra utasíttatott 1. Az intézet és a tanári kar fokozott mértékben fordított gondot a növendékek vallásos és erkölcsi nevelésére, de ép oly mértékben a hazafias szellem ápolására és az adott lehetőségek között a testi kulturára is. Az intézetnek a lefolyt tanév kezdetén 12 rendes és 2 helyettes tanára volt. A két helyettes tanárt, Molnár Rózsit és Dumizmay Izabellát a nagybizottság tanév közben rendes tanárokká léptette elő. A jelentés kiemeli végül, hogy 1927-ben, midőn a leányközépiskola differenciálódott, az igazgatótanács a leányközépiskolai törvényben foglalt azon megállapításra támaszkodva, hogy a leányliceum épp úgy jogosít az egyetemre, mint a leánygimnázium, a leányliceumi tipust választotta. Ez tetszetős forma volt, mert a modern nyelvek intenzivebb tanítását tűzte ki célul. A különböző leányközépiskolai tipusok tantervei azonban csak az intézetnek liceummá történt átszervezése után jelentek meg. Ezek, a minisztériumnak egyes rendelkezései és az egyetemeknek a nőhallgatók felvételi körüli eljá-