Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1927–1930

1930. szeptember

— 15 — vériességgel igyekeztünk egymás ritkán kínálkozó örömében résztvenni, egymást törekvéseinkben kölcsönösen támogatni és a közös prot. bizottság útján jogos igényeink kielégítésében, fel-feltörö panaszaink orvoslása érdekében együttes erővel fel­lépni. Ezeknek a testvéri érzéseknek igyekeztem kifejezést adni az ORlLE és az Országos ref. presbyteri értekezlet m. é. augusztus hó 25-én Diósgyőrött tartott nagygyűlésén az egy­házkerület küldöttsége élén mondott üdvözlő beszédemmel és gróf Dégenfeld Pálnak, a tiszántúli ref. egyházkerület főgond­nokává történt beiktatásán, folyó évi június hó 11-én mondott beszédemmel. Meggyőződésem, hogy mennél melegebb a két hazai prot. egyház tagjai és vezetői között a testvériesség vi­szonya, annál áldásosabb annak a kihatása mindkét egyház belső megerősödésére. A secták mozgékonysága és a mögöttük álló külföldi anya­gi erő kétségtelenül ez évben is nyomot hagyott egyházunk birtokállományán. Legújabban főként Nyíregyházán, a szom­batosok kezdenek jelentkezni. Ám ha a külföldi prot. jellegű összejöveteleken oly gyakran csendül fel a prot. solidaritás hangoztatása, akkor azzal szemben méltán merül fel ajkain­kon a kérdés: miért vetik reá magukat a methodisták, baptisták s más prot. jellegű sectáriusok épen a prot. hívekre, miért igyekeznek közülök — s nem a nem prot. elemek közül pro­selytákat szerezni? A theol. nevelés és a theol. hallgatók tanulmányainak ^ A sopro ni sikeresebbé tétele érdekében nagyfontosságú eseményszámba theoi. otthon megy a soproni Theologiai Otthon új épületének a m. é. szép- felavatása, tember hó 12-én történt felavatása és rendeltetése céljaira átadása. Az egyházegyetem, egyházkerületek, a minisztérium és a törvényhatóság képviselőinek a jelenlétében tartott ünnepélyt megnyitó istentiszteleten én tartottam az ünnepi beszédet. A Theol. Otthon megnyitásával kapcsolatosan folyt le ugyanezen napokban a fakultás új épületének alapkőletételj kJ 1j á s ^"púié­ünnepélye is. Azóta a stílszerű és méreteiben monumentális tének aIapk ô. intézeti központi épület már tető alatt áll, ma már serényen letéieií ünne­folynak belső berendezési muikálatai, úgy, hogy remény van P é |y c­reá, hogy az új tanév első napjaiban át lesz adható rendelte­tésének. Egyetlen hiányossága az egyébként céljainak megfe­lelően megépített épületnek a saját kápolnaszerü templomának a hiánya, — amit a homiletikai és liturgikai képzés fog meg­szenvedni.

Next

/
Thumbnails
Contents