Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1927–1930

1930. szeptember

A törlesztéses kölcsönt az egyházkerület részéről megkötő egyházkerületi elnökséggel a kölcsönszerződés közjegyzői aláírásakor ugyanis a 28.500 dollárt kitevő törlesztéses kölcsönt „leolvasott"-nak és „felvett"-nek ismertették el, a zálogjogot az egész 28.500 dollár erejéig kebelezték be s a törlesztéses kölcsön részleteit is ennek megfelelő összegekben rovatják le, azonban a kölcsönnek az építkezés előhaladásához, másrészt pedig a kölcsönt nyújtó szövetkezetnél rendelkezésre álló dollárösszegekhez mérten s így részletekben eszközlendő folyósításainál tizenhatezer dollár kiutalása után már nehézségeket támasztottak, azt hozva fel okul, hogy az egyházkerület részéről csak 16.000 dollár igényeltetett s az ezen felüli kiutalás a hitelt nyújtók részéről nem kötelezettség, hanem csupán méltányló szívesség, úgy hogy a kölcsön összegéből még ezidőszerint is körülbelül 7000 dollár kifizetetlen. Ezt az eljárást előkelő pénzügyi körök szokatlannak és érthetetlennek minősítik. A múlt évi egyházkerületi közgyűlés a vanyarci püspöki javadalmi földbirtokon mellőzhetetlenül szükséges építkezésekkel kapcsolatban, egy emlékiratnak szerkesztését és a m. kir. államkormánynál küldöttség útján érvényesítését határozta el. Ezt a határozatot a múlt évi egyetemes közgyűlésnek a tiszakerületbeli tagjaival történt egyértelmű megállapodás folytán nem hajtottuk végre, mert attól, — illetékes helyről nyert értesülésünk szerint, — tekintettel az állam súlyos pénzügyi helyzetére is, a kívánt alapon és módozatok között eredményt nem remélhettünk, másrészt pedig, mert a tatarozási költségek fedezése illetékes helyen kilátásba helyeztetett. Fájdalmas, szinte pótolhatatlan veszteség érte a testvér dunáninneni egyházkerületet és egyetemes egyházunkat, lándori Kéler Zoltán dr. dunáninneni egyházkerületi felügyelőnek a mult év utolsó napján bekövetkezett elhalálozásával. Kéler Zoltánt még az integer, nagy dunáninneni egyházkerület bizalma ültette az egyházkerületi felügyelői székbe. Törhetetlen hitbuzgalma, haza- és egyházszeretete, puritán jelleme, példátadó önzetlensége és áldozatkészsége, rendkívüli munkabírása, kötelességérzete, szívós akaratereje s a meggyőződéséhez tántoríthatlan ragaszkodás voltak egyéniségének azon kiváló tulajdonságai, melyek őt széleskörű közéleti és egyházi működésében irányították. Az egyetemes törvényszéknél kifejtett bírói működése, a