Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1927–1930
1929. szeptember
- 42 1. A tanító és az Egyházalkotmány. 2. Mit tehet a tanító a belmisszió terén? C) Egyesületünk anyagi ereje már megengedte, hogy az első pályadíjat egy kimondottan ev. vonatkozású tételre kitűzhessük. A pályadíj nagyságát a közgyűlés 50 pengőben állapította meg. D) Az egyesület jóléti ténykedésének tárgyát kizárólag az Orsz. Ev. Tanítóegyesület ,,Üdülőtelep"-e képezte. Egy-két kivétellel minden tag 20—20 P díjjal belépett, előadásokat rendezett, adakozott és gyűjtött. A nyíregyházi tantestület 1063 pengőt küldött be eddig üdülőtelepünk javára. Ez a legnagyobb összeg, amelyet tanító-testület beküldött. E) Ihász Sándor sajókazai tanító a Magyar Tudományos Akadémia bírálata folytán országos viszonylatban pályadíjat nyert. F) Egyesületünk tagjai közül kb. 40-en részt vettek a tanítói továbbképző tanfolyamon, annak dacára, hogy hivatalosan csak hármat vettek fel. A közgyűlés a fejlődésről tanúskodó jelentést örömmel veszi tudomásul, az elért szép eredményért a vezetőségnek s az egyesület tagjainak elismeréssel adózik; a Magyar Tudományos Akadémia bírálata alapján országos viszonylatban pályadíjat nyert Iliász Sándor sajókazai tanítót, nagyrabecsüléssel, örömmel üdvözli. 24. (V.) Krieger Mihály előadó beterjeszti, a kebelbeli és idegen iskolákban az 1928—29. iskolai évben végzett hitoktatásról szóló következő jelentését: Az egyházi élet terén különböző fontosságra emelkedett immár az ifjúságnak vallás-erkölcsi oktatása, amely úgy az egyén, mint a közösség legfőbb érdeke szempontjából első sorban érdemli meg a figyelmet s a vele való lelkiismeretes foglalkozást. A hitoktatással s az erkölcsi neveléssel nemcsak alapvető, de egyházépítő és jelemfejlesztő munkát fejtenek ki a vallástanárok s a hitoktató-lelkészek. Erről a munkáról teszek jelentést az alábbiakban:
