Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1927–1930
1929. szeptember
- 10 3) A többi felekezetekkel szemben való viszony. A közös prot. bizottság működése. hódolást. Stagnálásra vagyunk utalva- Az 1848. XX. t. cz. Kifejezetten tételes rendelkezései az alkalmazás terén kezdenek elhomályosulni. Sőt, az oly intézkedések, a melyekkel a kultuszkormány az 1923- XXX. t. cz. 4-ik §-ban foglalt felhatalmazásra való utalással egyes kisebb népességű elemi iskoláink felekezeti jellegének a megszüntetését, községivé vagy államivá való átalakulását, beolvadását szorgalmazza, vagy a középiskolák fenntartását az egykor kötött szerződések rendelkezéseinek továbbra is figyelmen kivűl hagyásával megnehezíti, az egyetlen evang. főiskola, a miskolci jogakadémia léte és fenntartása kérdésében sűrűn ismétlődő miniszteri kijelentésekkel kongatja meg a vészharangot: mintha egyenesen a visszafejlesztés és a visszafejlődés kényszerhelyetét akarnák felidézni. Pedig a hazai Protestantismus itteni történelmi kialakulásának az eltörölhetetlen jellegénél fogva iskoláival áll vagy bukikAzért tanácsos lesz úgy a saját körünkben, mint református atyánkfiaival összefogva, iskoláinkhoz törhetetlenűl ragaszkodva, egyetértő szellemben biztosítani egyházaink apáinktól öröklött iskolabtrtokállományát, — és követelnünk az 1848. XX. t. cz. belterjesebb végrehajtását. — Az államnak az egyházzal való viszonyára tartozik még annak s megemlítése, hogy a két protestáns egyház vezető körei a közös prot. bizottság felterjesztése útján állást foglaltak az állami iskolapolitika ás a felekezetek egymás közötti viszonyainak egyes aggasztó jelenségeivel szemben, — hogy e felterjesztések egyikére az a megnyugtató válasz érkezett, hogy az egyházi adók az állami adókkal együttes kezelése tárgyában 1927-ben kiadott pénzügyminiszteri rendelet nem kívánja érinteni az egyházak auto- nom adókivetési és behajtási jogkörét, — s hogy az adócsökkentés cimén adott államsegély egy halvány árnyalattal emelkedett, amety azonban felosztva a négy kerület, majd ezek egyházai között, alig jelent a jelenlegi helyzeten való legcsekelyebb enyhítést, úgy, hogy nézetem szerint tulajdonkép más égető szükségletre volna felhasználandó. Egyetemes egyházunk életére másfelől kihatással van a más felekezetekkel szemben való viszonya. E téren a református testvérekkel szemben való viszonyunk a lefolyt évben, ha lehet, még az eddiginél is bensőségesebben alakult ki. Együtt ünnepeltünk, együtt tanácskoztunk egyházaink jövője felől ismételten, együtt tettünk lépéseket törvényes jogaink védelmében. A közös prot. bizottság a közóhajnak megfelelőleg