Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1927–1930

1929. szeptember

- 19 házkerületünket elütötte, részemről helyénvalónak tartanám közgyűlésünknek oly értelemben megnyilvánuló állásfoglalását, mely szerint a megváltási vételár összegénél elért megtakarítást az állam teljes egészében engedje át, esetleg amortizációs részletekben egyházkerületünknek, mint a püspöki javadalmazás céljaira szdgáló ingatlan tulajdonosának, azonfelül a bir* tok aránytalanul csekély jövedelmezőségére való tekintettel kárpótolja egyházkerületünket az eredetileg is tervezett, azonban elmaradt megfelelő pótjuttatással. A háború és jóhiszemű hazafiságunk ugyanis, melyek folytán egyházkerületünk vagyonának legnagyobb részét hadikölcsönkötvényekben helyezte el, egyházkerületünknek a háború kitörése előtt volt kb. 480.000 aranykoronát kitevő vagyonát potom 500 pengő értékre devalválta, nem ád módot egyházkerületünknek arra, hogy a felülépítményeknek a haszonbérleti szerződés szerint jó karban átadásához szükséges költségeket fedezhesse; — viszont a javadalmas püspök úrral szemben merőben igazságtalan és méltánytalan lenne, hogy a birtok juttatás adott módja folytán különben is megcsonkult jövedelméből még körülbelül 4000 pengő kamatot a reparációs kiadások összegének 15 év alatt kívánt amortizációjára maga és családja elől elvonjon. Az állam egyházkerületünk rovására nem gazdagodhat, aminthogy nyilvánvaló az is, hogy a szóbanforgó birtok juttatásával püspökünket bonifikálni s nem büntetni akarta. Az egyházkerületet pénzügyeivel kapcsolatban elismerőleg kell kiemelnem az egyházkerület pénzügyi bizottsága elnöksének és pedig elsősorban Zorkóczy Samu őméltóságának a vanyarci birtok leltárba vétele és az egyházkerület pénzügyeinek számvitele és ellenőrzése körül kifejtett áldozatkész, szakavatott és buzgó közreműködését. Úgyis, mint régi munkatársamat, főként azonban mint egyházkerületünk érdemesült egyházi főjegyzőjét, szívből köszöntöm Paulik Jánost, a Meie érdemes elnökét, betöltött negyven éves lelkészi működése alkalmából és kívánom, hogy nyíljék még sok alkalma szép tehetségének hazánk és egyházunk érdekében gyümölcsöztetésére. Viszont a veszteség fájó érzetével veszek búcsút a főjegyzői minőségében körünkből megváló dr. Mikler Károly öméltóságától, egyházkerületünknek ettől a régi, kipróbált, nagyérdemű vezérmunkásától. Az eperjesi jogakadémiának a dr.