Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1927–1930

1928. május, szeptember

- 6 hivatásu pásztorok hitveseit egységes szellemben való munkára, testvéri közösségben tömörítse Isten nevének dicsőségére, szent országa javára, a gyülekezeti egyháztársadalmi és evang. értelemben vett keresztyén szociális munka előmenetelére. Isten kegyelme módot adott arra, hogy a tiszakerületi Eposz tagjainak csekély száma mellett is jelentős összeggel járulhatott hozzá ahhoz, hogy a nehéz sorban levő evang. papi és tanítói árvák egy 50 főből álló csoportja a Balaton kies partjain üdülhessen. Egyházkerületünkből — értesülésem szerint — 3 tanitógyermek részesült ez áldásban. Több helyen élénk működést fejtett ki a Lutherszövetség is. Egyes egyházközségek ugyan még ma is vonakodnak a helyi Lutherszövetség megalapításától és működtetésétől, azzal magyarázva tartózkodásukat, hogy a szövetségre váró feladatot részben maga az egyház, mint a gyülekezet egésze, részben egyes meglevő egyháztársadalmi egyesületek úgyis elvégzik s hogy elvégre is nem a név, de a munka elvégzése a fontos. Én ez utóbbi megállapítás helytálló voltát pillanatra sem vonom kétségbe, mert magam is mindenben a lényeget s nem a külső formát keresem. De megfordítom a tételt s kérdem a vonakodó gyülekezetektől s azok lelki vezéreitől: ha a név nem fontos, miért húzódoznak annak az alkalmazásától, hiszen ha a név nem fontos, akkor annál kevésbé állják fontos akadályok útját annak, hogy ezt a nevet, amelyben egvháztársadalmi mozgalmaink számára végre is tér nyilik országos szervezetben való tömörülésre, tényleg alkalmazásba is vegyék ; s ha nincs ref., illetve r. k. gyülekezet e hazában, amely ne volna beszervezve a Kálvin, illetve a róm. kath. szövetségbe, micsoda komoly akadálya lehetne annak, hogy ahol nincs, ott megszervezzék, ahol vannak más nevü egyháztársadalmi szervezetek, ott ezek gyűjtőcsatornájaként kiépítsék a helyi Lutherszövetségeket ? Ne féljünk új egyháztársadalmi szervezetek alakításától! Módot, alkalmat nyújtanak ezek arra, hogy a hivatalos egyházi szervezetek tagjain kivül minden megkonfirmált egyháztag. férfiak, nők, ifjak és aggok befolyhassanak az egyháztársadalmi élet alakításába, ott és abban résztvehessenek, szerepelhessenek, közreműködhessenek, áldozhassanak s szivük vallásos vágyai az istentiszteletek rendszerinti módozatain kivül is kielégülhessenek. Ismétlem, csak szervezettség, mozgékonyság, céltudatos evangelizáló és evangéliumi alapokon álló szociális tevékenység menti meg egyházunkat az erősebb felekezetek és