Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1927–1930

1928. május, szeptember

- 45 Isten áldását kérve ünnepeltre, ünneplőkre, elnökség távolléte miatt csak ma vett meghívásnak nem tehettünk eleget, sem képviseltetésünkről nem gondoskodhattunk- A tiszántúli református egyházkerület nevében : Balthazár püspök. Özv. Dr. Markó Lászlóné, a miskolci Ev. Nőegylet s Weidlich Iduska, a miskolci Leányegylet üdvözletének jeléül virágcsokrot nyújtanak át a jubiláns főpásztornak. Az üdvözlésekre Geduly Henrik püspök a következőkben válaszol: Méltóságos Báró Egyetemes Felügyelő Ur ! Méltóztassék megengedni, hogy Méltóságod felette megtisztelő kijelentéseire azonnal megadjam őszinte hálanyilatkozatomat. Bizonyára az élet igazi felemelkedése akkor következik be, amikor az Isten kegyelmének a megérzése találkozik az emberek szeretetteljes elismerésével. Ha ez a tétel megáll, ez az életemnek, amely küzdelmekben, feladatokban és gondokban oly felette gazdag, ez az óra igazi felemelkedést, igazi boldog, erőgyarapodást jelent a szónak a maga legfenségesebb, mint evangéliumi ethikai értelmében. Érzem, látom s végtelen gyermeki hálával ismerem el és vallom, hogy az Ur kegyelme életem folyásában gyakran, s ezen a napon különös mértékben nyilvánult meg velem szemben, mert megáldott egy már eléggé hosszúnak mondható életkorral, s hivatásom végzéséhez szükséges testi és legalább szerény mértékben megfelelő szellemi erővel s a mi mindezeknél több és drágább, szerelő családdal, pályatársaim, hittestvéreim és talán szabad mondanom, többi polgártársaim kitüntető szeretetével. Es most, e pillanatban a Méltóságod gyöngéd és megkapó elnöktársi figyelméből épen Egyházunk a köztisztelet, elismerés és bizalom legmagasabb fokán álló fejének az ajkairól adatott értesülnöm arról a felette kitüntető s engem mélyen lekötelező tényről, hogy magyarhoni egyet, egyházunk fejének hivatalos elismerését és áldáskivánatait megkoszorúzza, megerősíti, megsokszorozza a legelső magyar embernek, a mi rajongó tisztelettel csodált Főméltóságú Kormányzónknak engem mértéken felül kitüntető elismerő leirata . . . Óh ez az élet, amely ennyire megérzi Isten kegyelmét