Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1914–1925
1916. augusztus
- 102 állapított segélyek 25%-át sürgős szükség esetében utalványozza. Tekintve azonban, hogy a folyó évi államsegély kiutalványozása el nem maradt, az elnökség a f. év elején a megállapított segélyek 50%-át az összes egyháznak kiutalta, az 1915. május 19-iki pénzügyi bizottság pedig felkérte az elnökséget, hogy az 1915. II. felére eső államsegély kiutalása esetén az 1914. évi segélyek II. felét is utalványozza ki, továbbá, hogy oly egyházak, melyek a mostani megállapítás alkalmával elestek a korább élvezett segélytől és ezen megállapodás ellen felebbezéssel éltek, a régebben élvezett segély 50%-a erejéig rendkívüli segélyben részesíttessenek, mely rendkívüli segélyösszeg azonban a felebbezések folytán netán részükre megállapítandó rendes segélybe betudandó lesz; e címen körülbelül 29,000 kor. folyósíttatott is, de a felebbezések folytán utólagosan megállapításra javaslatba hozott segélyekre való figyelemmel csak 3781 kor. maradt meg, mint rendkívüli segélyösszeg. A felebbezéseket az egyetemes adóalapi bizottság a szab.-rendelet értelmében a 1915. évi szept. 22. és 23-ikán tartott ülésében tárgyalta és az ezen alapon az egyetemes gyűlésnek végleges megállapításra javaslatba hozott összegeket az összes felebbező egyházzal közölte, amelyeknek körülbelül % része a javaslatban meg is nyugodott, úgy hogy ezeknek a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében a megállapított segélyeket folyósította is. A többi egyház azonban ragaszkodott ahhoz, hogy felebbezése a nyilvános ülésben tárgyaltassék. Ezen felebbezéseket az egyetemes adóalapi bizottság az illető egyházak rendes segélyének végleges megállapítása végett azzal a megjegyzéssel terjesztette az egyetemes közgyűlés elé, hogy az egyházak által főleg panaszolt az a sérelem, hogy az ő teljesen megbízható bevallásukat nem méltatták kellő figyelemre, abban leli magyarázatát, hogy a legtöbb egyház nemcsak az állandó jellegű szükségletet vette fel a normál költségvetésbe, hanem sok olyat, mely vagy csak átmeneti jellegű, vagy újabb keletű s így azokat a többi egyházra való tekintetből elfogadni nem lehetett.