Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1914–1925

1916. augusztus

1916. Január, Rlárczius 4. - 26 Nov. 22-én kimutatást kértem a főesperes uraktól arról, hogy kik azok az egyházi tisztviselők, a kik leginkább vannak ráutalva az egyetemes egyház által a kerület rendelkezésére bocsátott 10.000 koronából s a kerületi közgy. 82. sz. határozatával általam kiosztható összegből leendő segélyezésre ? Ezen kimutatás beérkeztével, valamint úgy a kerületi zárszámadás várható eredményeinek, mint az egyházkerületben elrendelt gyűjtés tényleges .eredményeinek komoly mérlegelésével a folyó év január hava folyamán elnöktársammal egyetértően kiosztottam az összesen 18.000 korona segélyösszeget. Felhívtam a tiszavidéki esperest az egyházkerületi kgy, 39. sz. határozata alapján haladéktalan és minden egyéb szempontot mellőző intézkedésre, hogy a máramarosi lelkészi állomás kongraás lelkészi állássá leendő átszervezéséhez szükséges adatok legkésőbb ez év május hó végéig rendelkezésre álljanak. Felhívtam 1270. és 1506. sz. körleveleimmel az összes esperes és lelkész urak figyelmét arra, hogy a hadiczélokra igénybevett harangok átadása alkalmával a katonai hatóság képviselőivel szemben figyelmes előzékenységgel, az átadott harangok mütörténeti és egyháztörténeti szempontból fontos adatainak feljegyzése, azok súlyának megállapítása, az átadási jegyzőkönyvek kiállítása és a leszerelés következtében az egyházi épületekben előállott esetleges kár megállapítása tekintetében úgy az anya-, mint a leányegyházközségekben a leggondosabb figyelemmel járjanak el, a harangok leszerelése alkalmával az egyházközség híveinek jelenlétében vallásos jellegű bucsuünnepélyt rendezzenek s eljárásuk eredményéről hozzám az átadást követő két héten belül jelentést tegyenek. Szükségessé válván az újonnan felállított nyíregyházi állami tanitóképzőintézetben a kántorképzésről evang. növendékeinket illetőleg is gondoskodni, felkértem és megbíztam az ottani vallástanár, Paulik János lelkészt, hogy e tekintetben a tudnivalókat az eperjesi egyházkerületi tanítóképzőben tanulmányozza. Megbeszélésünkbe belefoglaltuk az evang. kántorképzés reformjára irányuló eszméinket is s erős a reményem, hogy e hivatott és szakértő egyházi férfiú közreműködése e téren jelentős eredménynyel fog járni. Felterjesztést intéztem a nmélt. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz, hogy a hadbavonult eperjesi ker. coll. tanitóképzőintézeti növendékek részére osztály- és befejező képesítő vizsga tarthatására rendkiviili időben, a mikor az érdekelt növendékek katonai parancsnokaiktól szabadságot kaphatnak, engedélyt adni méltóztassék. A többszöri tárgyalás eredményeként az engedély