Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1914–1925
1916. augusztus
_ 4 fájdalma, az alig meghatározható nagy veszteség a nenlzet virágjában, a mi drága ifjú hőseinkben — bár pillanatokra mély bánat és szenvedés forrásai, de elnémulnak, eltompulnak akkor, amikor a lelkiismeret ítélőtáblája elé a nemzeti lét és nemlét kérdései tolulnak. Ez a nemzet a múltban is nagy volt a közös veszély elhatározó pillanataiban és nagy ma is nagy abban a fennkölt akaratban, tudatban, elhatározásban és áldozatos cselekvésben, hogy győzni akar és győzni tud. Nekünk meghátrálnunk nem lehet. Nekünk, ha élni, lenni akarunk, csak előretörnünk lehet és előre is fogunk törni, bár éhezzünk, nélkülözzünk, küzdjünk, veszítsünk, sírjunk és szenvedjünk, mint egyesek, tovább is! És ezekben az elhatározó érzésekben és szilárd feltevésekben megizmosítja a kart és megacélosítja a jellemet a mi gyermeki bizalommal teljes hitünk Isten gondviselő bölcseségében és kegyelmében. Nem lehet az, hogy az igazságos ügy milliók véráldozata dacára is elbukjék e földön. Egy tökéletesebb igazságosság, egy tökéletesebb bölcseség akadályozza meg azt: Istené! Mi romolhatatlan hittel állunk ma is, a háború e hosszúra nyúlt tartama mellett is az égi kegyelem zsámolyánál és valljuk a zsoltáríróval (104. zs. 20—22. v.): „Setétséget szerzesz, hogy éjszaka legyen, melyen az erdőnek minden vadai kijönek... az oroszlán kölykök, melyek ordítanak a prédáért... De feltámad a nap és ismét elrejteznek és az ö hajlékukban lefeküsznek. És kimégyen az ember az ö munkájára és az ő dolgára mind estvéig. 1 1 r K ^ Az Ur evangéliumi anyaszentegyházának e nehéz időkben az a dicsőséges szerep jutott, hogy az evangéliumi hitnek és reménynek ezt a megalkuvást nem ismerő szellemét tartsa ébren a lelkekben s hogy ennek megvilágosító és megerősítő szent világa mellett gyógyítsa a lelkek sebeit, lelkesítsen a könyörülő szeretet áldozatos cselekedeteire és a földi irgalom és a mennyei remény olaját és borát adja enyhítésül ott, ahol azok a sebek nagyon véreznek, nagyon fájnak. Úgy állott és áll ott