Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1914–1925

1914–1915. évi közigazgatás

- 63 — Eperjes II-ben a belmissiói tevékenység ez évben teljesen a hadviselés viszonyaihoz alkalmazkodott. Az aggódó szülők és hitvesek megnyugtatása és bátorítása s a folytonos tudakozódás azok iránt, a kik visszamaradottaiknak hónapokon keresztül semmi értesítést nem küldtek, volt legfőbb teendő. A kiképzés alatt álló katonák a legbuzgóbb áhítattal vettek részt az istentiszteleteken s hadbavonulásuk előtt százanként jelentkeztek az úrvacsorához. Lelkész a beteg katonákat úgy a csapatkórházban, mint a vöröskereszt összes kórházaiban állandóan látogatta, azok között könyveket osztogatott s kívánságukat a lehetőség szerint teljesítette. Girált. Az orosz veszedelem állandóan közelről fenyegette. Mindamellett a templomi szolgálat rendes mederben folyt le. A háború folyama alatt csak két vasárnapi istentisztelet maradt el, amikor december elején az orosz betörés következtében Szarvasra vitte családját. A templomlátogatás erős volt akkor, a mikor kevesebb katonaság volt náluk. Azonban ha zsúfolva voltak a házak katonákkal, akkor a háziak egyrésze otthon maradt, rendesen a családfő. Az áldozatkészség emelkedést mutat. Egy-egy ünnepnapon több templomi adomány folyt be, mint máskor egész éven át. Adventben és böjtben irásmagyarázattal egybekötött istentiszteletet tartott, még pedig hetenként kétszer. A harctéren küzdő híveivel igyekezett levélileg érintkezésbe lépni és főképen az itthonmaradottjaikat vigasztalta. Több amerikai hivével is érintkezésben áll és azok ügyes-bajos dolgait a lehetőségig elintézi. A közigazgatási hatóságokkal a háború ideje alatt a nép jóllétét célzó intézkedéseknél karöltve működött. Szószéki beszédeivel a népet ily irányban nevelte; és egyes intézkedések végrehajtását szószéki hirdetéssel, vagy a hívekkel való érintkezés kapcsán elősegitette. Az egyházközség szórványai féléven keresztül orosz uralom alatt voltak. Az anyaegyházközség és a fiúkegyházak eleinte 29, később 8 kilométernyire voltak az ellenségtől. A harctérnek közelsége nagy hatással volt a lelkekre. Természetesen, egyházközsége területe el volt árasztva katonákkal, a kiknek nagy számban való jelenléte a megélhetésre, s némely csapat erkölcsi magaviselete a népéletre hátrányos következményekkel járt. Az egyházi és iskolai épületek, s maga a lelkész is igen érzékeny károkat szenvedtek. Jakabvágás. A lelkész főteendője volt az özvegyek és árvák többszöri látogatása, vigasztalása és az elhagyott árvák testi-lelki gondozása. Kapinémetfalva. A lelkész jelenti, hogy a beállott rendkívüli állapot miatt, különösen, hogy egyháza is közeiállott a tűzvonalhoz, tovább célhoz vezetni nem volt alkalma és módja. Kisszeben I. Áldásteljes missziót teljesít az 1911. évben alakúit