Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1914–1925

1914–1915. évi közigazgatás

55 — napról-napra együtt élik át a háború okozta lelki és testi terheket, s hordozzák azokat Istenben vetett hittel, hazafias megadással. A lelkész irodája a háború kitörése óta nyitva áll a gyülekezet tagjai előtt, sőt felkeresik azt a más vallásúak is, hogy bajaikban útbaigazítást, felvilágosítást, megnyúgtatást szerezzenek. A lelkész állandó levelezést folytat a harctéren küzdő gyülekezeti tagokkal, vagy fogságba kerültekkel ; felmerült szükségeiknek, kérésüknek teljesítését az itthonmaradtaknál megvalósítja. Mint a helyi közegészségügyi és mezőgazdasági bizottság elnökének alkalma van arra, hogy az egyes családokkal sűrűbben érintkezzék, sőt az elmúlt őszszel azok egy részét házról-házra járva, személyesen is meglátogatta: a házi rend fenntartására, gazdasági hiányaik pótlására, a megélhetés megkönnyítésére, s a szigorú takarékosság betartására mindenütt komoly tanácscsal és figyelmeztetéssel hatott. A téli estéken részt vett közérdekű vallásos irányú — háborús jellegű felolvasások rendezésében. A Luther Társaság által küldött 110 darab olvasmányt, részint itthon osztotta szét, részint pedig a harctérre küldötte. A Majba, Kovács, Raffay és Stráner féle imakönyvekkel, Kapi „Karácsonyi üzenetével" teljes számban ellátta a harcolókat, itthon pedig a „Harangszó" és az országos közművelődési tanács által kiadott „Vasárnapi könyv" című fűzetekkei — melyek kitűnően szerkesztve, mindig actúális kérdéseket ismertetnek népies modorban — mutatta be — gyülekezetében a háború hasznos tanúlságait. Mint a legény és leány társaság elnöke az itthon maiadt ifjúság tagjaival gyakrabban érintkezik, s ilyenkor minden alkalmat megragad arra, hogy az ifjúságban a hazaj földhöz való ragaszkodás érzetével a tiszta erkölcsiséget, a szorgalmat és józan takarékosságot ébrentartsa és fokazza. Ugyanazt a célt szolgálják a családok életében a lelkész által alkotott, s eredményesen működő „Hitel és Fogyasztási szövetkezetek" is. Pürkereczen is a hívek céltudatos, odaadó lelkigondozása ezekben a nehéz időkben hasonlíthatatlanúl fokozottabb mértékben vette igénybe a lelkipásztor erőit. A világháborúval kapcsolatos megpróbáltatások elviselésére s egyben hazafias kötelességeik áldozatkész, önmegtagadó betöltésére kellett és kell ma is alkalmasabbá tenni, erősíteni a lelkeket. A gyülekezet egységét, békéjét állandóan veszélyeztető baptisták alattomos munkája fokozott éberséget, őrködést igényelt. így a hitélet mélyítésén kivűl az ellenük való védekezés irányították lelkipásztori munkáját. Hogy a háborús izgalmak közepette a gyöngébbeket meg ne ejthessék, elhatarozta, hogy a háború befejeztéig s esetleg egy ideig még azontúl is — minél gyakrabban gyűjti maga köré híveit, hogy egyfelől vallásos szükségletüket elégíthesse