Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1914–1925

1915. július

- 17 ­zának a Magura bércei előtt. Lelkes papja, egyúttal az egyház­megye köztiszteletben álló főesperese, atyai szeretettel, bölcseség­gel vezeti a gyülekezet népének kicsinyeit és nagyjait az Úr or­szágának ösvényein. Megindító, még elgondolni is, hogy egy, különben tanítói oklevéllel biró főesperes ráér — és pedig ingyen — a mindennapi és ismétlő tankötelesek buzgó tanítására is — csak azért, hogy a kicsiny gyülekezet ifjúsága idegen szellemű iskola vezetésére ne legyen ráutalva. Be sokan — a kik a kényelem puha párnájának és a minden lépésökért való megfizetettség gon­dolatának hódolnak, óh be sokan tanúihatnának ez ideális gondol­kozású lelkipásztortól! Nem csoda aztán, hogy e kicsiny, szegény népből álló gyülekezet képes volt arra, hogy rövid néhány év előtt igen nagy áldozatok árán a régi imaház helyébe gyönyörű, stíl­szerű templomot emelt az Úr dicsőségére. Negyedikén délután Kriegh leányegyházat, majd ugyanaznap estefelé Sörkút egyházat látogattam meg, a hol a lelkész részéről öntudatos belmissiói te­vékenység, a tanító részéről rendkívül lelkiismeretes, eredmények­ben gazdag munkásság, a felügyelő részéről buzgó odaadás nyo­maival találkoztam. Majd Busócz és Maldúr leányegyházak meg­vizsgálása került sorra. Busóczon evang. iskola van, s tanítója példaadó hűséggel és áldásos sikerekben gazdagon tölti be tisztét. Meglepett itt, a filiális egyházban, a templom szépsége és térsé­ges volta. Maidúron a községi iskola vallástani vizsgáját hallgat­tam meg és istentiszteletet tartottam az érdekes fekvésű, régies, zsúfolásig megtelt templomban. így érkeztünk 5-én este Hollólom­nitzra, hol a szokásos visitátiót kezdő rövid istentisztelet után az új lelkész irodai ügykezelését vettem vizsgálat alá. A másnapi, részletekre kiterjeszkedő visitátio nagyban és egészben megnyug­tató állapot képét mutatta, csak azt nem hallgathatom el, hogy az új lelkészlak építésénél nem volt gond a falak mentesítésére a talajvíz felszívódásától. Ez az oka annak, hogy a lelkészlak majd­nem egy méter magasságig nedves. Itt említem meg, hogy a lel­kész számára a saját jövendő társadalmi helyzetének zavartalan­sága érdekében a záró conferentián pár meghitt szóból álló taná­csot kellett adnom. 6-án délután Szepesszentgyörgy filiát látogat­tam meg. Estefelé Kislomnitzra igyekeztünk. Útközben Podolin vá­ros népe lepett meg szívélyes istenhozottjával. Kislomnitzra már a késő esti órákban érkeztünk, de felejthetetlen marad számomra az a szép jelenet, a mikor fáklya és gyertyafénynél haladtunk a község szélétől a templom felé a hivő nép „Erős várunk" — éneke mellett. A vallásos buzgóság jelei itt is mindenben kielégí­tőek voltak. Az áldozatkészség pedig, főként a szép, tágas és ké­nyelmes lelkészlak megépítésében, szembetűnő. Másnap, 8-án, a

Next

/
Thumbnails
Contents