Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1914–1925
1915. július
- 17 zának a Magura bércei előtt. Lelkes papja, egyúttal az egyházmegye köztiszteletben álló főesperese, atyai szeretettel, bölcseséggel vezeti a gyülekezet népének kicsinyeit és nagyjait az Úr országának ösvényein. Megindító, még elgondolni is, hogy egy, különben tanítói oklevéllel biró főesperes ráér — és pedig ingyen — a mindennapi és ismétlő tankötelesek buzgó tanítására is — csak azért, hogy a kicsiny gyülekezet ifjúsága idegen szellemű iskola vezetésére ne legyen ráutalva. Be sokan — a kik a kényelem puha párnájának és a minden lépésökért való megfizetettség gondolatának hódolnak, óh be sokan tanúihatnának ez ideális gondolkozású lelkipásztortól! Nem csoda aztán, hogy e kicsiny, szegény népből álló gyülekezet képes volt arra, hogy rövid néhány év előtt igen nagy áldozatok árán a régi imaház helyébe gyönyörű, stílszerű templomot emelt az Úr dicsőségére. Negyedikén délután Kriegh leányegyházat, majd ugyanaznap estefelé Sörkút egyházat látogattam meg, a hol a lelkész részéről öntudatos belmissiói tevékenység, a tanító részéről rendkívül lelkiismeretes, eredményekben gazdag munkásság, a felügyelő részéről buzgó odaadás nyomaival találkoztam. Majd Busócz és Maldúr leányegyházak megvizsgálása került sorra. Busóczon evang. iskola van, s tanítója példaadó hűséggel és áldásos sikerekben gazdagon tölti be tisztét. Meglepett itt, a filiális egyházban, a templom szépsége és térséges volta. Maidúron a községi iskola vallástani vizsgáját hallgattam meg és istentiszteletet tartottam az érdekes fekvésű, régies, zsúfolásig megtelt templomban. így érkeztünk 5-én este Hollólomnitzra, hol a szokásos visitátiót kezdő rövid istentisztelet után az új lelkész irodai ügykezelését vettem vizsgálat alá. A másnapi, részletekre kiterjeszkedő visitátio nagyban és egészben megnyugtató állapot képét mutatta, csak azt nem hallgathatom el, hogy az új lelkészlak építésénél nem volt gond a falak mentesítésére a talajvíz felszívódásától. Ez az oka annak, hogy a lelkészlak majdnem egy méter magasságig nedves. Itt említem meg, hogy a lelkész számára a saját jövendő társadalmi helyzetének zavartalansága érdekében a záró conferentián pár meghitt szóból álló tanácsot kellett adnom. 6-án délután Szepesszentgyörgy filiát látogattam meg. Estefelé Kislomnitzra igyekeztünk. Útközben Podolin város népe lepett meg szívélyes istenhozottjával. Kislomnitzra már a késő esti órákban érkeztünk, de felejthetetlen marad számomra az a szép jelenet, a mikor fáklya és gyertyafénynél haladtunk a község szélétől a templom felé a hivő nép „Erős várunk" — éneke mellett. A vallásos buzgóság jelei itt is mindenben kielégítőek voltak. Az áldozatkészség pedig, főként a szép, tágas és kényelmes lelkészlak megépítésében, szembetűnő. Másnap, 8-án, a