Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1914–1925
1914–1915. évi közigazgatás
- 15 — tozó helyzet nehézségei dacára is lelkiismeretesen, igazi ősi protestáns, evangéliumi buzgósággal tett eleget a várakozásnak. Kivételes helyzetben volt az eperjesi kollégium, melynek épületét, nemkülönben a kollégium kötelékébe tartozó főgimn. és theologiai Otthon épületeit szeptember 26-án a katonai hatóság katonai célokra lefoglalta és így a négy tanintézet működése hirtelen megszakadt. Tudjuk, hogy ebben az időtájban a harcszintér egyre közelebb szorult hazánk északi határaihoz, a Kárpátokhoz. Nem egyszer fenyegetővé vált Sárosvármegye s így benne Eperjes helyzete is. Mind a mellett a hadiszerencse ingadozása miatt figyelemmel kellett lennem arra is, hogy bármely pillanatban beállhat az a szerencsésebb fordulat, a melynél fogva a kollégiumban a tanítás megszakadt fonala újból felvehető lesz. Felhívtam tehát, felelősség mellett, a kollégium összes tanárait, hogy helyöket el ne hagyják s a vezető tanárokat felkértem, hogy a mint a helyzet úgy alakúi, hogy a tanítás ismét lehetővé válik, azonnal lássanak hozzá az intézeti munka újrafelvételéhez. Ám az idő múlt, hetek múltak hetek után, sőt már egy teljes hónap telt el a legkínosabb bizonytalanságban és közben Késmárkon, Rimaszombatban, — és egyes helyiségeket tekintve, Iglón is lefoglalták a főgymn. épületeit, mig ellenben magánúton vett értesülésem szerint voltak a hadszintértől ugyancsak nem nagyon távoleső városok, amelyekben az oktatási intézeteket a katonaság nagyobbmérvü kíméletben részesítette, — amig aztán október hó 19-én 4289. sz. a. tiszteletteljes, de erélyes felterjesztést intéztem a miniszter úrhoz, amelyben utaltam a katonai beszállásolások által a tanítás menetében okozott alig helyrehozható kárra s kifejtettem ez intézkedések súlyos hatását a jelen nemzedék kulturálására. Biztosítottam róla a miniszter urat, hogy nem a hazafias készség legparányibb mérvű hiánya is — iratja velem e sorokat. Hazafias áldozatkészséget tanulni sem én, sem egyházam egyetlen vezető tényezői nem fogunk senkitől. De épen a jól felfogott hazafiasság, — amely elválaszthatatlan a mai nemzedék kulturálásától, — keresi, kutatja és meg is találja az igazságot, a mely abban van, hogy kissé több utánjárás, kissé több megoldási lehetőség mérlegelése a katonai szempontokat is épúgy kielégítheti, mint a hogy az oktatás és nevelés nagyfontosságú ügyét megkímélheti. „Miért kell épen az iskolai épületeket lefoglalni — a rendelkezésre álló középületek egész sorából ? Ma a törvényszékek, talán a városházák, nagyvendéglők, kaszinók, nagyobb bérpaloták, fürdőépületek, nyaralók, testületi dísztermek stb. stb. egész sora tüntet fel vagy egészen üres házakat, vagy számos nélkülözhető helyiséget. Építhetők szükség barakok is. A közlekedés eszközeinek felhasználásával megtörténhetik a dislocatio