Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1914–1925

1920. október

— 12 — lólosifják. A hűség esküt le nem tevő lelkészeket s egyéb egyházi alkalmazottakat kiutasítják. Megszűnt az eperjesi theol. akadémia és a rozsnyói árvaház működése. A néphangulat különben épen nem kedvez a cseheknek. — A román megszállt területen kialakulófélben van az erdély-bánáti egyházkerület. Majd pár szóval Meskó László kerületi felügyelőhelyettesi szolgálatait méltatva, rátér a püspöki jelentés az állam és az egyház viszonyában beállt változások ismertetésére s a fontosabb miniszteri rendeletekre. Jelzi, hogy a népiskolai oktatás nyelve tekintetében érkezett rendeletet kommentár nélkül kiadta a főespereseknek. Tervezetet terjesztett fel a magyarhoni ev. egyház jogos igényei védelmének a küszöbön álló béketárgyalások anyagába való beillesztéséről. Sztehlo Kornél egyetemes ügyész pedig memorandumot készített az egyházi tőke és alapítványi vagyonnak a békepontok folyamányaként szükségessé vált szétosztása tekintetében. 1919. február 10 és 11-én a kultuszminiszterrel (Lovászy Márton) kedvező mederben folyó tárgyalások indultak meg az 1848. XX. t-e. liquidátiójáról. A megszállás folytán veszélyeztetett egyházkerületi értékek, vagyontárgyak és intézmények felől összesítő kimutatást terjesztett fel a kultuszminiszterhez, illetve protestáns kormánybiztoshoz (Kovács István). 1919. március 21 —22. éjjelen kitört a proletárdiktatúra s ezzel teljesen felborult az állam és egyház történelmileg kifejlődött viszonya. 1919. április 27-én pedig bekövetkezett az oláh megszállás —: mindkét hatalom, bár külömböző irányban, de az erőszak nyomasztó légkörét teremtette meg. Több, mint fél éven át lehetetlen volt érintkezni Budapesttel s igen nehéz még az oláh megszállás alatti területekkel is. 1920. március 13-án a nemzeti hadsereg bevonulásával végre felszakadt leikeinkről a súlyos lidércnyomás s bár irtóztatóan megcsonkított területen, de legalább szabadon lélegzettünk. A proletárdiktatúra romboló hatásainak eltávolításában, a helyreállítás, újjáépítés munkájában az egyház és iskola alkalmazottai és tagjai lelkes buzgósággal vettek részt, — s erre irányultak a kormányhatóságok törekvései, rendelkezései is. Beszámol a püspöki jelentés az államsegélyekről, a rendkívüli és a háborús gazdasági segély továbbfolyósitására tett lépések eredményéről, az özvegyek és árvák segélyezéséről, továbbá arról, hogy az 1919. év rendkívüli viszonyai között sem egyetemes, sem kerületi közgyűlést tartani nem lehetett, — az egyetemes ügyeket az u. n kerületközi, a kerületi ügyeket pedig a kerület vezetőivel