Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1914–1925

1914–1915. évi közigazgatás

11 — takarékosság elvének szem előtt tartásával akként vezessük, hogy az államsegély be nem érkezése esetén is fedezetet találjunk a legkiáltóbb életszükségletekre. A miniszter ezen rendeletét ugyancsak „bizalmas" jelzéssel azonnal közöltem valamennyi főesperesi és közép- és főiskolai igazgatói hivatallal, hogy a vezetésük alatt álló hivatali alkalmazottakat a takarékosság elvének szemelőtt tartására figyelmeztessék és az államsegély részbeni, vagy egész összegben leendő elvonására előkészítsék. Istennek hála, a helyzet úgy alakúit, hogy eddig az összes kongruális, korpótlékszerü, fizetés kiegészítési, és közigazgatási természetű államsegélyek folyósíthatok voltak ; csupán az egyházkerületet az állampénztárból közvetlenül megillető 69878 korona államsegélynek a f. év I. felére eső része nem szállíttatott be kerületünk pénztárába. Ennek az összegnek kiutalványozása iránt két ízben is intéztünk már felterjesztést a magas kormányhoz ; választ ugyan nem kaptunk, de megnyugtathat a miniszter úr most ismertetett rendeletének az a kijelentése, hogy az államsegélyek ilyetén elmaradása csak átmeneti természetű intézkedés és a normális viszonyok beálltával az összes eladdig elmaradt államsegély-összegek pótlólag utalványoztatni fognak Itt tehát egyelőre kamatveszteségről van szó, a mennyiben tőkénkből átmenetileg el kell vonnunk az elmaradt államsegélynek megfelelő részt. Ugyancsak szigorúan bizalmas jelleggel érkezett hozzám szeptember hó 15-én 4440/1914 ein. szám alatt a miniszter rendelete az egyházi vagyon esetleges biztonságba helyezése tárgyában, a melyben reám bízza, hogy az előintézkedések tekintetében miként járok el, de hangsúlyozottan kiemeli, hogy „ennek természetesen olymódon kell történnie, hogy a tárgyi helyzetnek megfelelőleg a közönségben nyugtalanság keltésére okot ne szolgáltassunk", és kijelenti, hogy „ha a biztonságba helyezés szükségessége netalán tényleg beáliana, a miniszter gondoskodott arról, hogy én erről a törvényhatóság első tisztviselőjétől haladéktalanéi értesítést kapjak." — Bár sem Máramaros, sem Ung, sem Zemplén, sem Sáros vármegyék törvényhatóságának első tisztviselőjétől — utánajárásom dacára — sem kaptam értesítést, mégis a hírlapi közlemények és a közönség sorában lábrakapott — s részben a hozzám érkező magán és hivatalos levelek adatai által is támogatott — hírek hatása alatt október hó 7-én és november hó 30-án felhívtam az orosz betörés által fenyegetett területek főesperesi, lelkészi és iskolaiigazgatói hivatalait, hogy az egyházak és iskolák értékeit a legalkalmasabbnak kínálkozó módon azonnal helyezzék biztonságba s nekem erről jelentést küldjenek. A szórványosan beérkező jelentésekből megnyugvással láttam, hogy a felelős tényezők az