Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1911–1913

1913. szeptember

- 242 — tanács-tagjainak régi számát egyszerű indítványra, szabályrendelet megalkotása nélkül, 40-ről 50-re felemelni határozta és az ekként felemelt 10 új egyháztanácstagnak választását, a hozott határozatnak előzetes felsőbb hatósági jóváhagyás nélkül az 1913. évi október 20-ikára tűzött közgyűlés napirendjére kitűzte, alkotmányellenesen járt el, minélfogva úgy az 1912. évi okt. 6-ikán hozott határozatot, mint az 1912. évi okt. 20-ikán megejtett választást megsemmisítő egyházmegyei közgyűlési határozatot helybenhagyni kellett. 119. (Z. L.) Tárgyaltatotí az árvái egyházmegye folyó évi aug. hó 11-ikén tartott közgyűlésének XXV-ik, valamint a liptói egyházmegye folyó évi közgyűlésének 34-ik pontja, melyek értelmében az árvái egyházmegye annak kimondását kéri, hogy „a gimnáziumokban és tanítóképzőkben a tót nyelv és irodalom, mint rendes tantárgy taníttassák és a tót nyelv művelése végett tanárok felügyelete alatt a tót anyanyelvű tanulók részére önképzőkörök felállítása engedélyeztessék", a liptói egyházmegye pedig azt kéri, hogy „mondja ki határozatilag az egyházkerületi közgyűlés s vigye is keresztül, hogy a mi evangelikus gimnáziumainkban a tót nyelv éppúgy, mint a német rendes tantárgy gyanánt taníttassák". Minthogy az 1883.évi XXX. t.-cz. 3. §-a s így állami törvény állapítja meg a gimnáziumok rendes tantárgyait, melyek között a tót nyelv nem foglal helyet s ezen törvényes intézkedés a felekezeti középiskolákra is kihat, minthogy továbbá összes gimnáziumaink az államsegélyt élvezik s az állammal kötött szerződések értelmében az idézett törvényszakasz alapján készített állami tantervet követni tartoznak, minthogy tehát az indítványok azon része, hogy a tót nyelv felekezetünk gimnáziumaiban mint rendes tantárgy taníttassák, országos törvénybe és állami szerződésekbe ütközik; végül, minthogy az eperjesi tanítóképző-intézetünk a tót nyelvet rendes tantárgyként tanítja s abból a tanulók vizsgázni is kötelesek, minthogy tehát