Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1911–1913

1911. szeptember

- 19 - . fáradni, dolgozni és nem csüggedni. Nem jöhet kérdésbe: érdemes-e az egyházi közéletben a XX. G. eszmevilágában résztvenni. Hitem szerint akkor nem lesz érdemes, amikor az emberiség egyszer majd arra a tudatra ébred, hogy a saját legszentebb javaiért és legboldogitóbb eszményeiért kár fáradnia és munkálkodnia. De a mig az ellenkező meggyőződés él bennünk, addig a hivatás büszke érzetével és felemelő tudatával veszünk részt az egyház javára irányuló fáradalmakban és küzdelmekben. Azon reményben, sőt meggyőződésben, hogy ezen felfogásomat a Mélt. és Főt. Egyházkerületi közgyűlés minden egyes tagja osztja, — nyújtom be az egyházkerületi közélet mult év óta lezajlott eseményeiről és a püspöki hivatal tevékenységéről szóló tiszteletteljes jelentésemet. * * * Legyen az első sor, az első megemlékezés itt is boldogúlt elődöm, Zelenka Pál emlékének szentelve. 1911. december 4-dike, a mikor az ő áldott lelke megtért Alkotójához, sokáig fog még a tiszai egyházkerület igaz gyásznapjaként a köztudatban élni. Egyházvezéri tündöklő sajátságai, lelkes irányításra, bajban segítségre, Ínségben részvétre a lángelmék gyorsaságával és a nemes szívek odaadásával irányuló készsége, disztingvált, finom ízlése és vonzó modora által maga iránt lebilincselő szelleme, sorscsapások és előrehaladó kor által meg nem tört energiája, reggeltől napestig mindig az egyház közjaván munkáló buzgósága, az egyetemes egyház nagy kérdéseit felismerő, minden illetékes tényező elé bátor lélekkel, mert komoly tanúlmányok alapján feltáró tevékenysége, a hazafiság, a közművelődés, a szeretetintézmények ideáljaiért lelkesülő szíve és maradandó értékű alkotásai oly mély nyomokat hagynak az emlékezetben, hogy az elvesztése óta letelt 8 — 9 hónap nagyon is rövid arra, hogy a veszteség fájdalma még mindig elevenen ne égjen a szívekben. Legyen az ő nagy szelleme, sok kiváló, nemes lelki tulajdona követendő mintakép mindnyájunk előtt és állandóan áldott megemlékezés tárgya a mi szíveinkben! E tárgygyal kapcsolatban jelentem, hogy az erdélyi ref. egyházkerület igazgató tanácsa 1910. december 29-dikén tartott üléséből külön részvétirattal fordúl egyházkerületünkhöz annak gyásza alkalmából.