Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1911–1913

1913. szeptember

A t. évi zsinat. — 54 — ha igen, mire, mily szervezeti hiányok és hiábák elenyésztetésére irányuljon e gyökeres átdolgozás? Egyetemes érdekű feladataink közül végre jelentőség dolgában kiemelkedik a zsinat tartása. Ritka kérdésben alakult át a közvélemény rövid idő alatt annyira — mint épen a zsinat tartásának kérdésében. Ugyanaz a tábor, a mely évek hosszú sora óta követelte az egyházi alkotmány revisióját és evégre zsinat tartását — ma már nem lelkesedik a küszöbön levő zsinat megtartásáért. A közkézen forgó előmunkálatok nem elégítették ki a várakozást a megtartandó zsinattól várható alkotások tekintetében. Az I. és II. rész revisiójának kikapcsolása a tárgyalási anyag köréből, a szervezeti, belmissiói, állami hozzájárulási, lelkészfizetési, sőt jórészben a háztartási reformok gondolatának hiánya, az iskolaügy és az egyházak legvariánsabb forrásokból sokszor elaprózódó, elforgácsolódó módon, rendszertelenül történő segélyezése ügyének stagnálása azt a ma már uralkodó véleményt honosította meg az egyház egyetemében, hogy a tervezett kevéssé jelentékeny módosításokért leendő zsinattartással ugyan nagy kár időt, költséget és nyugalmat pazarolni. Azt igenis érezzük mindannyian, hogy közegyházunk szervezetének módosítása körül, a jogok és kötelességek, a hatáskörök és felelősség kérdésében nemcsak lehetne, de kellene valami oly mélyreható reformot alkotni, a mely az egyház hatóság képviselőinek módot adjon a kötelességek teljesítésének ellenőrzésére, a mulasztások megtorlására, az autonomikus hatáskör tiszteletben tartása mellett olyan intézkedésekre, a melyek lehetetlenné tegyék a kötelességek elmulasztását az autonómia védelmének címe alá rejteni; mélyreható reformra érett meg a lelkészi híványok kérdése úgy a javadalmi, mint a kötelességekről szóló rész tekintetében ; reformra érett a közigazgatás a maga mondhatatlan nehézkességével, sokszor lassúságával, egyes pontjaiban kicsinyességével, költségességével ; reformra érett az állami hozzájárulással kapcsolatosan az egyház és állam jogviszonya; reformra érett a belmissió ügyének országos rendezése, a theológiai képzés gyakorlati kiépítése, az egyházak adózási és segélyeztetési viszonyai. Mindez szükségessé teszi egy zsinat tartását, de nem a jelenlegi előmunkálatokkal. Ha tehát egy, a magyar király ő Felségéhez felterjesztendő külön kérvénnyel engedélyt kap az egyetemes egyház arra, hogy az összehívásra engedélyezett s igy a folyó évben megnyitni kötelezett zsinat tárgyalási anyaga körébe a fent röviden megérintett ügyeket is belevonhassa, és ha az ekként megnyíló zsinat kimondja, hogy az ujabb törvényjavaslatok elkészítéséig és az egyházegyetem összes érdekelt tényezőinek hozzájárulásáig a zsinatot elnapolja: akkor lehet reményünk egészséges