Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1911–1913
1913. szeptember
— 47 kelt tényezőknek nincsen módjukban az idejében való állásfoglalás. Jellemző e részben, hogy a mint a tervezet június hó második hetében napvilágot látott, a kerület esperesí karával már június hó 12-én értekezletet tartottam Kakaslomnitzon ez üggyel való foglalkozás céljából és az itt létesült megállapodásokat — a melyeket egyébiránt az e tárgyban hozandó közgyűlési határozatunk magvaként a mélt. és főtiszt kerületi közgyűlés figyelmébe ajánlani bátorkodom — épen nyomda alá akartam adni, hogy az értekezlet megállapodása értelmében az országgyűlés tagjaihoz juttathassam el, midőn alig 5 nappal az értekezlet után a törvényjavaslat a képviselőházban már letárgyaltatott és elfogadtatott. Ilyen sietségekből, titkolózásokból nagy társadalmi osztályok jogos sociális törekvéseinek rendezése közmegnyugvást keltő módon nem születhetik. Az igazságnak a nyilvánosság levegője soha nem árthat. A hatás — az általános elégedetlenség képében máris jelentkezik. Az egyetemes lelkészegyesület báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő úrhoz intézett memoranduma, az esperességek határozatai, Gyurátz kartársam püspöki jelentése, a hírlapok közleményei élénk tolmácsai annak az általános elégedetlenségnek, megdöbbenésnek, sőt fájdalmas megütközésnek, a mely ezen korpótlékszerü rendezés nyomán keletkezett. Az a meggyőződésem, íiogy e részben folytatni kell a mozgalmat, belevonni a többi felekezetek hasonló képesítésű, családi életet élő lelkészi karát is és valamely együttes formában teendő lépés útján meggyőzni az illetékes tényezőket arról, hogy a rendezésnek ez a módja teljességgel elfogadhatatlan. Az esperesi kar megállapodása e tárgyban a következő : Az értekezlet megütközéssel arról győződött meg, hogy a törvényjavaslat az egyházakra és lelkészekre egyaránt nagy mértékben sérelmes, s azért elhatározta, hogy feliratban a képviselőháztól annak megváltoztatását kéri és tiltakozásra szólítja fel a többi protestáns egyházkerületeket is. Feliratában az egyház igényeit alapítványszerü tőkében kívánja biztosítani; fizetésrendezésül a lelkészeknek korpótlékokkal 4800 koronáig kiegészítendő 2400 koronás törzsfizetést kér; a segédlelkészek összes szolgálati éveinek beszámítását és a fizetésrendezésnek a hitoktatókra való kiterjesztését is óhajtja; a katholikus kongrua tanácsnak biztosított jogot egyházunk főhatósága részére is követeli; a 300-nál kevesebb lelket számláló egyházak önálló fenntartását az egyház kizárólagos jogának tartja; a régebben működő lelkészek szolgálati éveit a korpótlék megállapításánál 1898-tól kívánja beszámíttatni; a korpótlékokhoz való hozzájárulástól uj lelkészi állások szervezésénél is megkímélni kívánja az egyházat; s nyomatékosan tiltakozik a
