Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1911–1913

1911. szeptember

146 Ezen elismerés — addig, míg az átalány felesleget mutat — nem ad igényt arra, hogy az illető állás számára szükséges jövedelmi kiegészítés fedezhetése végett az államkincstártól az átalány felemelése kérelmeztessék. •5. | Püspökök és esperesek mellett rendszeresített segédlelkészi állások nem tekintetnek az illetők kényelmére szervezett állásoknak, tehát a törvény keretén belül az állami átalányból segélyezhetők. 6. Szolgálatképtelen lelkészek, lelkészi özvegyek és árvák mellé ideigl. rendszeresített kápláni állások után a maximális 500 — 500 kor. továbbra is folyósítható a 3. § utolsó bekezdése szerint. 7. A segédlelkészi állások jövedelme az állami átalányból évi 1000 kor.-ra egészíttetik ki olyképen, hogy a segédlelkész jövedelmébe az általa élvezett teljes ellátásnak 500 kor.-val számított pénzértéke betudandó (1909: 13. t.-cz. 1. §). 8. A káplántartási díjnak híványi megállapítása ezentúl is a segédlelkészeket alkalmazó egyházi hatóság (közeg) jogköréhez tartozik, úgy, mint eddig; azonban a díjnak kiegészítése, szemben az állami átalánynyal, az egyházkerületek jogkörébe esik, számításba véve a rendelkezésre álló állami fedezetet, a törvény korlátain belül. 9. Segédlelkészi díj, illetőleg annak kiegészítése, csak azon időre állapítható meg, a midőn az illető káplán segédlelkészi teendőket teljesített, a mely körülmény minden alkalommal az esperes, illetve a püspök bizonyítványával lesz igazolandó. 10. A segélyezés — a mennyiben a 3. §-ban foglalt szükségletek kielégítésre találtak és fedezet van — a törvény korlátain belül azon segédlelkészeknek is nyújtható, a kik a szorosan vett lelkészi munka mellett — az úgyis a lelkész terhére eső hitoktatási teendőket is végzik. A csakis hitoktatói állásra meghívott önálló hitoktatók nem segélyezhetők (1909:13. t.-cz.). Minthogy mindezen pontok megfelelnek azon intenczióknak,