Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1906–1910

1910. augusztus

162 A tiszavidéki egyházmegye a történelmi igazságoknak arczulcsapását látja az enczyklikában, mi felett felháborodásának és tiltakozásának ad kifejezést s mikor elégtétellel veszi tudomásul, hogy a magyar kath. főpapok között csak egy akadt, aki azt a jus placeti megsértésével közzétette, bizalommal, de egyúttal jogos várakozással tekintve a kormányelnök által e részben a felekezetközi béke megóvása érdekében kilátásba helyezett lépések elé, egyúttal a leikeinkben élő felháborodásnak a közegyház utján a világ protestánsaival összhangban kifejezendő érvényrejuttatását indítványozza. A jogügyi bizottság javaslatának egyhangú elfogadásával az egyházkerületi közgyűlés megütközve vesz tudomást a róm. kath. egyház feje részéről ujabb időben immáron rendszeressé váló protestánsellenes támadások legújabb szellemi terméke gyanánt kibocsátott „Editae saepe" kezdetű enczykliának hitünk nagy reformátorai és dicső segitő társaik tiszta emlékének, a történelem igazságának elferdítésével és korunk tisztultabb társadalmi felfogásához képest felettébb sérlő h ang on történt megtámadásáról. És, habár az enczyklika tartalma és hangjánál fogva és különösen a hazai viszonyok között, midőn a róm. kath. főpapság tiszteletreméltó többsége a felekezetiségen felül emelkedve, példátadó módon tartózkodott a felekezetek közötti békés összhang megzavarására s a magyar társadalom békés rendjének feldulására alkalmas pápai iratnak kihirdetésétől, kerületünk közgyűlése nem kiván kelleténél nagyobb súlyt tulajdonítani a fennálló jogrend körébe különben sem hatoló és csupán a kedélyek felzaklatására alkalmas római harczias felbuzdulásnak ; mégis, miután törvényeink módot nyújtanak arra, hogy a magyar állam polgárainak számban és súlyban jelentékeny részét kitevő és hazánk államiságának küzdelmeiben, ugy nemkülönben államhűség és a kulturális munkásság terén egyaránt kipróbált tényezőjeként jelentkező protestantizmus ellen irányuló hason-