Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1906–1910

1909. szeptember

- 129 — rendeletbe foglalt teendőit nem könnyítené, sőt inkább megsokszorozná, vagy annyi pénzügyi bizottság szervezését tenné szükségessé, a hány fiókpénztár létesíttetnék a kerületben; külön egyházkerületi pénztárosok és ellenőrök alkalmazása és külön pénztári helyiségek fenntartása és berendezése még drágábbá tenné a kezelést; az egyház ügyei iránt való érdeklődést, ha ez másképpen nem biztositható, a vagyoni felelőség sokakra való kiterjesztésével éleszteni nem lehet, a tőkevagyon nem gyümölcsöztethető biztosabban és jövedelmezőbben, mint azt az alkotmány 231 S-a előírja, a melynek rendelkezéseitől a fiókpénztárak kezelői és felügyelői sem térhetnek el; a hitelt igénylő egyháztagok az egyházkerület pénztári vagyonából, ha a feltételeknek megfelelnek, központi kezelés mellett is akadály nélkül vehetnek kölcsönöket; végeredményében pedig a közös kamatjövedelemre és államsegélyre szoruló egyes pénztárak közös költségvetés és egységes vezetés, ellenőrzés és felügyelet nélkül ügy sem működhetnének, s a decentralizátió nem munkamegosztással, hanem munka és költségszaporitással járna. Ä kerületi közgyűlés hasonló okok miatt az egyetemes pénztár vagyonkezelésének megosztását sem tartja czélszerünek, s ezért nem is tesz ebben az irányban felterjesztést. 72. (K. G.) A sárosi egyházmegyébe kebelezett zsegnyei egyház, az 1907 okt. 27-én elhalt, volt egyháztag, Keczer Miklós zsegnyei és turinói birtokainak állami adója után kirótt 5.61 korona közalapjáruléknak törlését kéri, mert az adóalapot képező birtokok római katholikus birtokos kezére kerültek. A kerületi közgyűlés a zsegnyei egyház javára 5.61 kor. közalapjárulékot törölni rendel, illetőleg ezen összeget a kerület saját pénztárából, a közalap 57

0 kezelési jutalékából fizeti ki. 73. (K. G.) A tátraaljai egyházmegyébe kebelezett svábfalvi egyház a hozeloczi hívekre kirótt közalapjárulékból 3 koronát,