Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1906–1910

1906. augusztus

- i4ä szentek szükségeire ; továbbá egyik egyházmegyében bizonyos szűkkeblűség teszi lehetetlenné ez igazság teljes megértését: jobb adni másnak, hogy nem venni, mert Gömörben az esp. gyámintézet az egyházkerületi szeretet adomány létesítése tárgyában hozott mult évi határozatunkat el nem fogadja, ahoz hozzá nem járul; Kishont pedig észre sem vette, hogy ily nemes czélu határozatot hoztunk. Ily tapasztalatok oly időben, midőn nagyon is sok helyen jelentkezik az erőtlenség, arra kényszerítenek minket, hogy folyton hangoztassuk Pál apostol intését: szükség az erőtlenekről gondot viselni és jobb adni másnak, hogy nem venni. Annak daczára, hogy egyes helyeken bizonyos közöny volt tapasztalható, más helyeken örvendetes áldozatkészség volt észlelhető, mert a gyűjtés eredménye örvendetes emelkedést mutat. A 7124-68 kor. összeg az előző evihez képest 319-16 kor.-val több. Dicséretre méltó buzgóságot fejtettek ki: Gömörben Nagyiöcze (100-08 kor.), Rozsnyó (164'29 kor.) és Dobsina (99 40 kor.), Hegyalján: Kassa I. (355 59 kor.), Miskolcz (207 57 kor.), Ózd (134*62 kor.), Sárosban: Eperjes L /205 41 kor.), Szepesi városokban: Igló (343-39 kor.), Lőcse (182 52 kor), Gölniczbánya (180-80 kor.), Tiszavidéken: Debreczen (129 02 kor.) és Nyíregyháza (504 43 kor.). De nem szabad megfeledkeznünk az egyszerű falusi gyülekezetek és lélekszámban gyenge szórványok áldozatkészségéről sem melyek buzgóságukkal nem egy erősebb gyülekezetet szégyenítenek meg; igy Rókusz (57 62 kor.;, Nagyszalók (56 20 kor.), Tokaj (55-99 kor.) vagy Vyborna (32 95 kor.), hol a gyámintézeti istentisztelet hatása alatt egy Schütz Mihály nevü napszámos 10 koronát áldozott a gyámintézet oltárára. A közép- és főiskolákban is méltánylandó tevékenységet fejtett ki az ifjúság az adományok gyűjtésében, igy: Eperjesen 168 47 kor., Iglón 129 70 kor., Késmárkon 100 63 kor., Lőcsén 37 16 kor., Nyíregyházán 12108 kor, Rimaszombaton 132 02 kor, Rozsnyón 389*37 kor., összesen 1078 43 kor. Jól esik megemlékeznem újból dr. Meskó László esp. felügyelő áldozatkészségéről, ki a folyó évben is 200 koronát bocsátott a tiszavidéki gyámintézet rendelkezésére két, segélyre szorult egyház támogatására.