Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1905

1904. szeptember

— 151 — Melléklet IV. jegyzőkönyv 66. pontjához. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerületi gyámi nt. 1901. szept. 21-én Radvány István kir tanácsos, egyházmegyei felügyelő és Materny Lajos esperes társelnöklete alatt és az egyházmegyei gvámintézetek képviselő tagjainak részvételével Nagyvára­don megtartott évi rendes közgyűlésének jegyzőkönyve. I. Radvány István egyh. ker. gyámint. világi elnök köz­gyűlésünket, a melynek ugy a rendkívüli nagy számú hallga­tóság, mint az egyházkerületi elnökség vezetése alatt megjelent lelkes tanítványi nők bájos serege, valósággal ünnepi szint adott, a következőképen nyitotta meg : Métyen tisztelt Közgyűlés 1 Végtelenül jól eső öröm tölti be szivemet, midőn a rideg önzés sivár napjaiban ilyen önzetlen buzgóságot látok, a mely­nek ihlete annyi nemes szivet hozott össze a Kárpátoktól ie az Aldunának minden vidékéről, a szent oltár körül, melynek tüzét éleszti egyre Gyámintézetünk a szeretet lelkével ... Im áll az oltár ... S mi akik közelből távolból köréje gyültünk, a rész­vétlenség, a nélkülözés sötét pusztájában is, az erőtlenség keserű vizei mellett is bizva tekinthetünk a jövőbe, mert gyám­intézeti munkálkodásunk nehéz föladataival szemben is diadal­maskodunk a hatalommal, mely Istennek hatalma minden hí­veknek üdvösségére 1 Mert szegénységünk mellett is diadalmas­kodunk : kincseinknek birtokában, melyeket a moly és rozsda meg nem emészt soha! Diadalmaskodunk a hatalmas Moloch­chal szemben, azzal a fegyverrel, amelynek ereje a testvérsze­retet, bűvös varázsa a szabadság, diadala az egyenlőség, győ­zelmi bére az a kis virág, mely ott virul az emberek szivében, melyet hervadástól mind örökre óv a hála érzete! . . . Ennek a diadalnak igaz oly szerény, de még is oly lélekemelő apo­theasia minden gyámintézeti közgyűlés, minden uj templom, iskola, árvaház, minden letörölt könycsepp, minden begyógyult seb, minden menedékhely, az evangeliomi szeretet és remény, az

Next

/
Thumbnails
Contents