Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1905

1901. szeptember

— 50 — mire bevallási ivét azon megjegyzéssel terjesztette be, hogy miután a hiványilag biztosított jövedelem az utólagos hagyomány és fizetés-emelésekkel a congrua törvény szerinti minimumot megüti, a lelkészi állás congrua kiegészítésre nem szorul. Az egyházkerületi elnökség megvizsgálván ezen bevallást, azt helyesnek el nem ismerhette, mert a lelkész személyére nézve kellő fedezeti alap hiányában megszavazott fizetésemeléseket, a lelkészi állás részére mindenkorra biztosított jövedelemnek el nem fogadhatta, minélfogva az egyházat a kifogásolt tételek kihagyásával szerkesztendő uj bevallásnak beterjesztésére utasította. Ez megtörténvén, sikerült a 600 forintig terjedő fizetéshez 74 frt 8372 kr. congruális államsegélyt kieszközölni, mely ha a fizetések 800 frtig lesznek kiegészítve, 274 frt 8372 kr.-ra fog emelkedni. Miután pedig a fenti határozat értelmében a kerület által előlegezett 139 frt 89 kr. kárpótlási összeg az államsegélyből fedezendő, az elnökség a congruális államsegélyt ezen előleg visszatérítésére a kerületi pénztárba utalványozta. A kassai Il-ik egyház és annak lelkésze az elnökségnek ezen intézkedése ellen az egyházmegye utján az egyházkerületi gyűléshez kérvényt adott be, a melyben azt állítja, hogy a szerződésszerű hivány-kárpótlás nem azonos a jótétemény jellegű congrua segélylyel s mindkettőt kéri kiadatni azért is, mivel a vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák a congrua utalványozást szabályozó általános rendelete szerint a congrua segély teljes összegben fizetendő ki s abból csak a gyám- és nyugdijintézeti járulékok tarthatók vissza. Az egyházkerületi közgyűlés meghallgatván jogügyi bizottságának véleményét, az elnökségnek eljárását helybenhagyta s a kassai Il-ik egyházat s lelkészét kérvényével elutasította; mert az 1899. évi egyházkerületi közgyűlésnek 17. pont alatti határozata felhatalmazta az egyházkerületi elnökséget arra, hogy ha a kassai II. egyház lelkészének az elcsatolás által megcsökkent javadalmazása a közalap vagy államsegélyből nem volna fedezhető, ezt más, általa szükségesnek talált intézkedések által eszközölje; az elnökség ezen felhatalmazás körén belől aként intézkedett, hogy addig is, mig az ezen kárpótlás fedezetéül kijelölt congruális