Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1905
1903. augusztus
103 b) Az egyes intézetek fen tartó hatóságainak határozatai, valamint az új szerződési tervezetek közöltessenek a kerület minden gymnásiumával az egyöntetű eljárásnak megkönnyítése czéljából. c) Kívánatosnak tartja az értekezlet, hogy a tiszai ág. h. ev. egyházkerület 6 gymnásiumának ez irányú kérvényei egyszerre nyújtassanak át a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák egy küldöttség által, melynek vezetésére egyházkerületünk püspöke volna felkérendő. 2. Minthogy az 1894-ik évi XXVII. t.-cz. (melynek alapján az országos tanári nyugdíjintézet létesíttetett) 1904-ik évben revízió alá kerül s e tekintetben a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban az előmunkálatok már folyamatban vannak, a tanári értekezlet szükségesnek tartja, hogy a nyugdíjtörvénynek következő hiányaira irányítsa az egyházkerület figyelmét: A törvény 8. §-a értelmében „oly esetben, a midőn a tanároknak nincs természetben való lakásuk, vagy lakpénzük, a nyugdíjba számitható fizetés megállapításánál állandó járandóságuk egyötödrésze lakpénznek vétetik s leszámittatik. E rendelkezés áll az esetre is, ha valamely alkalmazott lakpénze összes javadalmazásának egyötödrészénél kisebb összegben volna megszabva." A törvény ezen intézkedésének végrehajtása a tanároknak tetemes megkárosításával jár, mert minden felekezeti középiskolában kisebb lévén a lakbér a fizetés l/ b-éné\ 1 a tanároknak nyugdija 240—400 koronával kisebb a nyugdíjba beszámítható járandóságuknál. A törvény 8-ik §-ának második bekezdése értelmében: „Nem rendszeres s ugyanazon iskola nem minden alkalmazottjára kiterjedő, hanem csak egyeseknek rendkivülileg juttatott fizetésemelés vagy pótlék — kivéve az igazgatók magasabb, de rendszeres fizetését — a nyugdíjba nem számitható be." Minthogy a felekezti középiskolákban az igazgatói állás 3—6 évi időközökben választás utján töltetik be, az idézett törvényes intézkedas értelmében az igazgatóknak tiszteletdija még 15—20 évi igazgatói működés után sem számitható be a nyugdíjjogosultságba, A törvény 3. §-ának d) pontja értelmében „a nyugdíj kötelékébe tartozó mindazon tanintézetek fentartói, kik iskolai épületre vagy beruházásra állami segélyt kapnak, e segély után 15 éven át 3%-ot tartoznak a nyugdíjintézet javára fizetni." Ha tehát valamely középiskola például 200,000 kor. beruházási államsegélyt kap, 15 év alatt kénytelen (kamat nélkül számítva) összesen 90,000 koronát az államnak visszafizetni. Nagy teher a fentartókra a törvénynek azon intézkedése is, hogy (3. §. b. p.) a tanárok törzsfizetése után évenkint 5% ot tartoznak fizetni. 3. Az értekezlet újból felhívja a közgyűlés figyelmét az ev. L
