Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1905

1903. augusztus

69 és Šztrázsáról folyton tart s ezek helyére igen sok kath. tótság vándorol be, kik a németséget maholnap egészen háttérbe szorítják. A fiatalság 15—20-as csoportokban vándorol ki Amerikába. A kik visszajönnek, nem maradnak itt soká. hanem ismét visszamennek *s a legtöbb esetben másokat is visznek magokkal. Szepes-Bélán a valláserkölcsi élet fejlesztésére igen jótékonyan hatnak az ev. nőegyesület és az ifjúsági egyesület. Hoüópatakon Orosz Gusztáv tanítói sikeres működésének 25 éves évfordulói a ünnepeltetett meg. Ez alkalomból a városi és egyházi bizottság üdvözölte s az egyház részéről közhasznú munkásságának méltánylásául elismerőlevél nyújtatott át neki. Leibitzen az egyházi élet fejlesztése czéljából az ev. nőegyesület 156 taggal a szegény hitsorsosok gyámolitása, az árvák gondozása s a betegeknek diakomisszák által való ápolása végett, megalakult. Merényben a bányák és kohók egy sziléziai társulat által vétettek meg, mely a bányamüveket még szélesebb alapon vette üzembe. A behozott idegen munkások más vallásúak lévén, az egyháznak nem hasznára, de valláserkölcsi szempontból valósággal kárára vannak. — Strázsán 1900 — 1902. tehát három éven át esketés, illetve házasságkötés nem volt. X. Irodalmi munkásság. Brassóban : Borcsa Mihály bácsfalusi lelkész hazafias költeményeket irt, adott és osztott ki díjtalanul mintegy 300 példányban. Kiss Arpád csernátfalusi lelkész 1902-ben „ Vallástan az elemi népiskola V—VI. és ismétlő osztályos tanulók részére', valamint „50 alkalmi ima és 50 valláserkölcsi elbeszélés" czimü munkáit adta ki. Petrovics Pál fűrészmezei lelkész egyházi lapokban az egyházi költészet terén munkálkodott; Rozsonday Károly zajzoni lelkész pedig : , Szivből-Szivliez

u czimmel egy kötet költeményt irt és adott ki. Gömörben irodalmilag működtek ; Zúz Pál oláhpataki, Stempel Lajos betléri, Chotvács Pál alsó-sajói, Baltazár János jolsvai, Chriastély Gyula ratkóbisztrói, Csók György szirki. Smid István rozsnyói, Balczo Lajos jolsva taploczai, és Popout Viktor dobsinai lelkészek. 1903. év folyamán az egyházmegye kebeléből egy theologiai gyakorlati szaklapnak életbenFpt tése, mely „Ev. homiletikai folyóirat

1

1 czimén már meg is jelent, mely egy régi hiányt van hivatva pótolni s mely a hozzáfűzött várakozásnak, az eddigi számai után ítélve, teljes mértékben meg fog felelni. Hat sz. kir. vár. egyházmegyében : Homola István kassai lelkész rendes munkatársa a Protestáns egyházi és iskolai lapnak, abban több czikket közölt. A késmárki egyház kívánságára nyomtatásban megjelent Dianiska András foesperes lelkész be ktató beszédjével együtt Dianiska Frigyes uj lelkész beköszöntő beszédje, ki a késmárki szabad lyceumban »A szent földről« előadást is tartott. Lőcsén Ratzenberger Ferencz költeményeket és czikkeket irt több lapba. Hegyalján. Miskolczon megjelent az Évkönyv 30-ik évfolyama. Czékus László abauj szántói lelkész kiadta Kossuth Lajos 100 éves születési emlékünnepén tartott beszédét s irt a Protestáns Pap czimű folyóiratba. Dómján Elek fancsali lelkész latinból lefordította Ií. Rákóczy Ferencz önéletrajzát, mely rövid idő múlva elhagyja a sajtót. Kishonti egyházmegyében : Kemény Lajos osgyáni lelkész gyámintézeti imádságot kötött beszédben, több egyházi éneket Kossuth Lajos születése 100 éves emlékére, valamint márcz. 15 ikére alkalmi költeményt irt. Liszkay János rimabrezói lelkész egy gyermeki szivet ihlető iskolai imakönyvecskét szerkesztett s Gömörmegye készülő monográfiájába az ev. egyházra vonatkozó történelmi részt megírta. Liptói egyházmegyében: Rózsahegyen a lelkész Kovalevszky Imre