Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1905
1902. augusztus
20 — Mi tehát a teendő ? Igénytelen nézetem szerint nem más, mint most már egyházunk részéről, ha lehet, az ev. ref. egyházzal együtt tételről-tételre, vagyis egyenként és összesen kimutatni azt a szükségletet, a melyet mi az 1848-iki 20-ik törvény szellemében történő végrehajtásnak vallunk és hirdetünk. S ezzel aztán valójában vége lesz a szó- és határozat-áradatnak. Lépjünk tehát most már a cselekvés útjára. Igénytelen nézetem szerint a törvénynek szellemében történő végrehajtásánál ezek volnának főbb kellékek. 1. Egyetemes egyházunk összes szükségleteit az egyes egyházaknál, az összes iskoláknál, lelkészek és segéd-lelkészeknek, a tanítóknak, valamint fő- és középiskolai tanárok, vallástanárok és vallástanitóknak az egyházkerületek által eszközölt pontos összeírás adataiból az egyetemes egyház közgyűlése állapítja meg. 2. Az egyházakat illetőleg azok tagjai saját egyházuk háztartásához évi köteles járulékon kivül mást, mint a mit a szeretet egyházának czéljai (közalap, gyámintézet, árvaház stbi) évente templomi és házanként! gyűjtésből, valamint időnként a rendkívüli szükségletek uj építkezésre, vagy nagyobb átalakításra, tatarozásra megkövetelnek, többé nem köteleztetnek. Az egyháztagok évi köteles járuléka pedig lesz: azoknál, kik fizetnek állami adót: 5%-tóli iskolai adó és 20 ( )/o-tóli egyházi adó, összesen 25%-tóli évente; azok részéről pedig, kik állami adót nem fizethetnek, faluhelyen 1 korona, városi egyházakra pedig 2 korona évente. Azon 25°/o-tóli és ezen 1—2 koronánvi évi rendes tagilletékbe már a lelkészek és a tanítók részére eddig külön fizetni kellett készpénz, párbér és a szolgálmány is végleg megszüntetve, betudatnak. 3. A fő- és középiskolák minden tanára az állami iskoláknál megállapított évi fizetéssel és teljes nyugdijigénynyel láttatik el. 4. A lelkészek évi fizetésének minimuma városokban, továbbá az 1500-nál nagyobb lélekszámmal biró falusi egyházakban, missiói helyeken pedig általában évi 2400 koronában, 1500nál kisebb lélekszámmal biró falusi egyházakban pedig évi 1600 koronában állapittatik meg s teljes nyugdíjigény biztosíttatik részükre.
