Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1901–1905

1902. augusztus

Ili. A közgyűlés tárqyai. 1. (M.) Egyházkerületi felügyelő a gyűlést a következő besze'ddel nyitotta meg : „Tisztelt Egyházkerületi Közgyűlés! A kerületi gyűle'sünkre megjelentek közül üdvözlöm első sorban szeretve tisztelt főpásztorunkat, elnöktársamat, kívánva ugy neki, mint kerületünknek, hogy az eddigihez hasonló testi és szellemi egészségben fejleszthesse kerületünk s felekezetünk ügyeit, mi által édes magyar hazánknak teszi a legnagyobb szolgálatot. Üdvözlöm a közelből és távolból megjelent ugy világi mint egyházi kiküldötteket, egyházmegyei felügyelőket, espereseket, kerületi törvényszéki bírákat, tanárokat, tanítókat, szóval minden rendű és rangu megjelenteket, s örömömnek adok kifejezést, hogy ilyen szép számmal megjelentek. Mielőtt azonban a gyűlést megnyitnám, szükségét érzem annak, hogy az elmúlt évi eseményekre egy visszapillantást tegyek, 8ajnálattal kell jelentenem, hogy a kérlelhetlen halál ismét megkívánta a, maga áldozatait. Igazán szeretve tisztelt főpásztorunkat, Karsay Sándor püspök urat, ki már évek óta hosszú fáradságos munka után nyugalomba vonult, a kérlelhetlen halál kiszólította közülünk; áldás és béke lengjen porain; nem méltatom érdemeit, ismerjük mindannyian, csak azt indítványozom, hogy fájdalmunknak jegyzőkönyvileg adjunk kifejezést, s a jegyzőkönyv kivonatát közöljük a dunántuli kerülettel e's a gyászoló családdal. Kell, hogy megemlékezzem azon két nagy protestáns férfiúról is, kiktől szintén megfosztott a végzet, a kik ugyan az ev. ref. felekezethez tartoztak, de hitbuzgó protestánsok voltak, s a kiknek halála nagy veszteség a protestantismusra: Szilágyi Dezső és Tisza Kálmán halála felett fejezzük ki részvétünket s emléküket örökítsük meg szintén jegyzőkönyvünkben s annak kivonatát közöljük ugy a testvérfelekezettel, mint a gyászoló családokkal. Igen tisztelt kerületi gyűlés! a mi különben a lefolyt évet illeti, csodálatos jelenségekkel találkozunk, — mintha csak széj-