Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1896. szeptember

- 10 tozása vagy koczkáztatása nélkül, nyerünk egyházunk s benne iskoláink és beltisztviselőink javára évente. Hogy egyházunk jogos igényei ezeken felül messze túl emelkednek, annak bizonyságát adta m. é. egyetemes közgyűlésünk, egyházkerületünk előterjesztésériek elfogadása folytán történt felterjesztésben a magas kormányhoz. Jönnie kell azon időnek, mikor ezen nem kevésbbé állam-fenntartó, az állam czéljait nem kisebb mérvben s tízszeresen nagyobb áldozattal munkáló ev. egyház a kiváltságos egyházak arányában kell, hogy kapjon külön törvény által állami javadalmazást tőkében vagy évi jövedelemben; addig is pedig nagy múltjához s jelenben is nagy áldozatához arányos és fokozatosan emelkedő államsegélyben kell, hogy részesíttessék. S ezen jogos igénynek előbb vagy később valósításánál nem az erre kötelezett, vállalkozott s most is jóakaratú államkormány és törvényhozás a döntő tényező, hanem közegyházunk vezérférfiai a közegyház élén és a törvényhozásban, kiknek legalább már ez egyben egyesített egyházszeretete határozó faktornak fogna bizonyúlni. Alkalmas ezen időponton az ev. 2 egyház vezéreinek találkozása és határozata bizonyára meghozná nemcsak a jogos, hanem a szükségeltnek is mutatkozó állami dotácziót. Nyilatkozzék e nemes patronusi szellem világi vezérférfiainkban ily módon is s az ev. egyház hazánkban nem szőrül többé idegen földről kenyérmorzsákra, a különben is sanyargatott hívők véres verejtékére, s elfoglalja újra azt az előkelő helyet, melyről nem annyira klilviszonyok, mint inkább belviszály és előkelő közöny szoríták vissza jobb sorsra érdemesített közegyházunkat. Közegyházunk napirendjére került az egyházegyetemnek a törvény kívánalmai szerint rendezése, az egyetemes nyugdíjintézetnek a zsinati törvény értelmében megalkotása és a 3 theológiai intézetnek egyesítése. Az egyetemnek, mint képviseleti rendszeren nyugvó alkotmányunk közigazgatásilag legfőbb hatóságának, szabályrendeletek alkotása által és folytán berendezése, felette lassan és nehezen megy. Oka a kényelmesebb és olcsóbb múlthoz SZÍVÓS ragaszkodás ép azok részéről, kik hatásos tényezői voltak a zsinatnak. Oka az a veszedelmes kerékkötő, mely most is alkalmazásba vétetik, a mikor látjuk mindannyian innen alólról is, hogy meredek hegy felé vitetik az egyház jármüve. Pedig az e tekintetben