Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1899. augusztus

— 127 — Az állam és egyház közti viszonyok szabályozása hozta magával a külföldön is, hogy e tekintetben kettős törekvést látunk. Vannak külföldi államok, melyek a theologiai karokat nem veszik fel az egyetem kebelébe, ott a hittani karok elvándorolnak vagy a felekezeti egyetemre, vagy bizonyos saját intézeteikbe. Hanem példáül Németország, Hollandia vagy Anglia a hittani karokat mintegy beillesztik az egyetem rendszerébe. *Már most az a kérdés, hogy nálunk Magyarországon minő álláspontra helyezkedjünk ? Nekem e tekintetben egész határozott meggyőződésem van s annak kifejezést is adok. Az állam és egyház közti viszonyt hazánkban gyakran félremagyarázzák. Igen tekintélyes államférfiak szájából magam is hallom gyakran, hogy nálunk az állam és az egyház szét van választva s ennek a szétválasztásnak az elvét képviselik például az egyházpolitikai törvények is. Ez merő tévedés, mert ez az egyházi és állami dologi hatáskörök, nem pedig az állam és az egyház szétválasztása. Azt az állami indifferentismust, midőn az állam semmit sem törődik az egyházzal, az egyházpolitikai törvények nem képviselik. A magam részéről, de meg a szabadelvtiség szempontjából sem tartanám helyesnek és czélszerünek. Mint méltóztatnak látni a budget-tételekből, nálunk az állam igen is segítségére megy a történeti egyházaknak, a melyekkel bizonyos hosszabb vagy rövidebb történeti tradicziók alapján szorosabb vagy távolabb kapcsolatban van az állam. Nálunk az államra nézve nem közönyös a vallásosság. Az állam, a mint méltóztatik látni, befolyt az egyr házak dotácziójába és igy tovább. En igen nagy súlyt fektetek arra is, hogy az állam, magára a papképzésre legalább annyira befolyjon, hogy lehetővé tegye 'azt, hogy ne csak az elszigetelt seminaríumokban, (Ugy van !) hanem igen is az egyetemeken megtalálja minden vallásfelekezet a nagyobb egyetemi képzést. így például, ha előre szabad mondanom, hogy miként tervezném, Budapesten a róm. kath. és görög keleti szerb egyháznak theologiai karát vélném fentartandónak, Kolozsvárt pedig az egyesült protestáns és a görög keleti román theologiai kart. — így felosztva lehetővé volna téve ezen felekezetek papjainak magasb kiképzésben részesítése. — Ezt azért hoztam fel, hogy rámutassak arra, hogy ha törvénynyel akarjuk szabályozni a felsőbb oktatást, akkor sok és csak lassan megérlelhető nehéz kérdésekkel is állunk szemben. A theologiai karok szempontjából, a melyekre nézve én azt hiszem, hogy a mostani illetékes szakkörök véleményével teljesen egybehangzó az én álláspontom; mindazok, kik ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak ujabban, nem azt kívánták, hogy a theologiai karokat kiközösítsék az egyetemről, hanem ellenkezőleg azon kívánalmat fejezték ki, hogy ezen theologiai karok igy az egyletem kebelében léptessenek életbe. (Országgyűlési napló 1896-190

L IV. 269. 270. 1.) Zsilinszky Mihály, egyházkerületi felügyelői székfoglalói beszédében