Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1899. augusztus

— 120 — hiszik azt is, hogy az apáktól evang. egyházunkra szálló buzgóság és áldozatkészség feljogosíthat mindnyájunkat azon szép reményre, hogy egy ily intézet felállításához saját magunkból is, noha csak évek folytán, kiállíthatjuk a szükséges anyagi erőket. De mivel ezen czél eléréséhez, ha csak saját erőnkből akarnánk meríteni, a bizottság többségének véle­ménye szerint valóban sok év kívántatik, mivel oly időben, midőn az áldozás mindenfelé sokféle igénybe vétetik s különösen, mivel egyházi ügyeink és iskolai intézményeink, ha ez utóbbiak közül a felsőbbeket és a tudományra szentelteket számra nézve nem is szaporítjuk, a haladó kor igényei mindig több fedezni valót kívánnak; a bizottság többségének szabad és őszinte véleménye szerint a fentebb érintett elv prot. autonó­miánk csorbítása és prot. szabad szellemünk veszélyeztetése nélkül össze­egyezhető a kormány azon iránylatával, hogy ez országos költségen a pesti egyetemben prot. theol. fakultást felállítson. De mivel ezen elv uj és magyarhoni prot. életünkben eddig ismeretlen, a tárgy fontosságánál az elvből következhetendő nagy horderejű eredményeknél fogva elvet nem pusztán kimondani, hanem azt érett megfontolás és lelkiismeretünk sugallata szerint indokolni is kötelességünk. Semmiféle igéret, semmiféle biztatás és az anyagi állapotok jobbra fordultának semmiféle kecsegtetése mellett sem szabad lemondanunk azon örökké való kincsekről, melyek magasabb életünk alapját képezik. Ezen kincsek a prot. szellem, oly kincs, mely valamennyi protestánssal közös; a másik: autonómiánk, oly kincs, melylyel nem minden ország protes­tánsai dicsekszenek. A protestantizmus a kereszténységnek legtisztább formája; az a szabad gondolkozásnak és az igazság szabad nyomozásának elve. Ily kincsről tehát, mely által a gondolat világában a nem protes­tánsoknak is lettünk irányadói, melynek örököseivé a történet és őseink küzdelmei folytán lettünk, lemondanunk lelkiismeretünk nyugalmának feláldozása nélkül nem szabad. De autonómiánkról, vagyis azon jogunk­ról, hogy ügyeinket saját magunk által hozott törvényeink szerint igaz­gatjuk, ezen jog megbecsülhetetlenségénél fogva szintén le nem mond­hatunk. De a bizottság tagjainak többsége teljesen meg van győződve, hogy ezen legbecsesebb kincseinkből sem veszítünk semmit, ha a kormány által országos pénzerőből a pesti egyetemben felállítandó prot. theol. fakultás eszméjét elfogadjuk, részünkről azon feltételt kötvén ki, hogy a kormány csak a magyarhoni prot. egyetem által ajánlott férfiakból nevez­het ki tanárokat a prot. theol. osztályba. A prot. egyetem legjobban is­mervén tanfér fiait, ilyeneknek csak olyanokat fog ajánlani, kiknek a protestáns szellemtől áthatott érzületében biztosítékot, kikben érdekeinek védőit, virágzásának előmozdítóit látja, s a kiknek tudományos képzett­sége neki diszére és büszkeségére válik. Ezáltal a prot. egyetem befo­lyása a legfelsőbb theol. intézetére meg lesz óva, s minden lehető aggó-

Next

/
Thumbnails
Contents