Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1896–1900

1899. augusztus

— 62 — VI. A rend fentartása. 34. §. A közgyűlésben a rend és a csend fentartása az elnökségnek lévén joga és kötelessége: az e czélbóí az Ügyrend 21. §-a szerint követett eljárásában az elnökséget gátolni, beszédébe beleszólni, vagy kijelentéseit bírálni nem szabad. 35. §. Ha az ülésben zajongás és rendzavarás támadna s nem csillapodnék le a figyelmeztetések és rendreutasitások daczára sem: az elnökség az ülést rövidebb vagy hosszabb időre felfüggesztheti. Ha a felfüggesztés sem vezetne sikerre: akkor az elnökségnek joga és kötelessége (Alk. 23. §.) a gyűlést berekeszteni. Ez utóbbi esetben az elnökség eljárásáról indokolt jelentést tenni köteles az egyetemes felügyelő utján az egyetemes közgyűléshez, melynek intézkedése bevárandó. 36. §. Ha a rend fentartása tekintetében az elnökség nem értene egyet, akkór az Ügyrend 35. §-iban előirt eljárásra az elnökség egyik tagja is jogosult. (Alk. 23. §.) 37. §. Az elnökség felelős lévén azért is, hogy a gyűlés az egyházi alkotmánynyal ellenkező s törvényes hatáskörén tul terjeszkedő határozatot (Alk. 22. §.) ne hozzon; ha mégis ilyen irányban indulna: abban az esetben is joga és kötelessége az elnökségnek az előbbi 35. és 36. §-ok szerint eljárni. VII. A jegyzőkönyv. 38. §. A jegyzőkönyvbe a jelenvoltak nevein, a gyűlés fontosabb előzményein s a netán történt kiválóbb mozzanatokon kivül, a tanácskozás tárgyai s a hozott határozatok veendők fel. Névszerinti szavazás esetében följegyzendő az igen-nel és nemmel szavazók száma. Választásnál, ha titkos szavazással történt, feljegyzendő az illetőkre esett szavazatok mennyisége. 39. §. A jegyzőkönyvnek azon három nyomtatvány példány a tekintetik eredetinek, melyet az elnökség és a jegyzők aláírnak. 40. §. A jegyzőkönyv hitelesítése rendszerint a közgyűlés után 8 nap múlva történik. 41. §. A jegyzőkönyv hivatalból megküldendő (Alk. 117. §.) az