Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1891–1895
1891. augusztus
— 122 — tekintetbe véve ezek folytán, hogy ezen magas kormányrendeletnek érvényben maradása esetére a két állomás külön-külön betöltéséhez megkívántató anyagi erő hiányában az illető egyháznak be kellene szüntetnie, vagy lelkészi állomását, mi a gyülekezet hiterkölcsi sülyedését, tehát azon szilárd alapnak megingatását vonná maga után, melyen az állam nyugalma, jóléte, mint egyik legbiztosabb alapon nyugszik s melyet ekként gyengiteni nézetünk szerint nem, sőt ellenkezőleg erősíteni áll a magas államkormány érdekében, pedig e hiterkölcsi sülyedés veszélye ily helyeken annyival fenyegetőbb, mert ily egyesitett állomások rendszerint oly helyeken szervezvék, hol a csekély számú hívek távol a hitsorsosok zömétől más hitfelekezetü lakosság közé vannak beékelve s igy a lelki vigaszban, oktatásban őket más helyen lakó lelkész alig részeltethetné, vagy be kellene az illető gyülekezetnek szüntetnie iskoláját s igy veteményes kertjét hagyná parlagon az egyháznak s sinecurát teremtene a lelkész számára, mihez ev. egyházunknak sem hajlama, sem péhze, — tekintetbe véve továbbá, hogyha ily helyen alkalmazott lelkésztanitóink képezdei tanfolyamot nem is végeztek s tanítói oklevelet nem nyertek is: mindazáltal nincsen oly tantárgy, még a nevelés- és oktatástant sem véve ki, melyet részint főgymnásiumi, részint hittanintézeti tanfolyamaik alatt legalább is oly terjedelemben, mint a hogy azok a tanitóképző-intézetekben előadatnak, ne hallgattak s azokból szigorú vizsgálat alá ne vettettek volna, — tekintetbe véve végül, hogy a miniszteri engedélynek ily állomások egyesithetéséhez esetről-esetre való kérelmezése, az azzal mind a folyamodó egyházakra, mind pedig magára a magas közoktatásügyi kormányra háruló alkalmatlanságtól elnézve, jóformán minden egyes esetben, az állás megüresedésétől a miniszteri engedélynek az utód részére megérkeztéig annyi idő vesztességgel, az oktatásnak esetről-esetre annyi szünetelésével járna, minek káros következményei a tanulók szellemi elmaradásában csakhamar sajnosan tapasztalhatók volnának:
