Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1886–1890

1886. augusztus

- 68 — jávai) díjazta öt, még ezenkívül az egyházkerület is évi 30 irtot szavazott meg. Amint Hosszúfaluval, épen oly keveset törődtek a szász c-onsistoriumok más magyar egyházak gyermekeinek is vallásos oktatásával. Nálunk megszokott dolog az, hogy mindenféle felekezetű tanítók keresztül-kasul oktatják ev. gyermekeinket vallásra és végeznek ev. egyházi functiókat. így p. o. Újfaluban ésKrizbán ref. községi tanítók végezték az istenitiszteletet a félévig, illetőleg egy évig tartott papi állomás-üresség alatt. Hosszúfaluban a közs. elemi népiskolában egy esztendeig róm. kath. közs. tanitó, a pürkereczi áll. ell. iskola I-ső osztályában 4 hónapig egy róm. kath. áll. tanitó végezte az ev. vallástanitást; ugyancsak Pürkereczen az áll. el. iskola első vegyes és IV—VI leányosztályában — az első osztályban mint az előbb emiitett rom. kath. tanitó utódja — mai napig is egy ref. állami tanitó végzi az ev. hitoktatást. Az ily viszonyoknak természetes kifolyása aztán az olyan vallástudomány, aminőt az egyik áll. iskola magyar ev. gyermekei árultak el, midőn az iskolalátogató lelkész ezen kérdésére: „Mondd el a Szentháromság személyeit"; igy feleltek: „Az Atya, a Fiu és a Szűz Mária"! D) Az összes brassómegyei ev. m. egyházak között, a legsajátságosabb egyházjogi helyzetet ezen erdélyrészi ev. egyházkerületben, a brassói magy. ev. egyházközség foglalja el. Ezen egyházközség eredetileg, némely irók állítása szerént, az egész brassói magyarságot magában foglaló, teljesen önálló egyházközség volt, és csak később jutott a brassói szász egyházközségnek felsősége alá. Tény az, hogy már 1572-ben külön temploma és iskolája, külön papja és tanítója volt; de hogy a brassói szász ev. egyházzal minő viszonyban állt, az nem eléggé világos. A 18-ik században ugyanazon sorsban találjuk, mint a falusi egyházakat: a brassói szász ev. egyháznak hatalma alatt. Volt 1572-től szakadatlanul ekkor is külön papja és tanítója, külön temploma és iskolája, külön temetője, külön anyakönyve, külön pénztára és ennek kezelésére két külön gondnoka s van nyoma annak, hogy — törvényesen-e, azt nem lehet tudni — némely belügyeiben az ecclézsia gyűlés szabadon intézkedett. Az 1842-ik évi magyar papi társaság alakításában, továbbá az 1844évi, majd az J847-ik évi mozgalomban, a brassói magyar ev. egyház papja, Korodi Pál is részt vett: "de mig a falusi magy. ev. egyházak 1848-ban ezen mozgalom folytán némi jogokat nyertek,