Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1886–1890

1886. augusztus

rendeletére hivatkozik, a főtiszt, egyházkerületi főtanácstól származhatott volna", és felhiyja a főconsistorinmot a folyamodókhoz küldött értesítés hiteles másolatának felterjesztésére, a mi is megtörténvén, a minister úr 1876 jan. 31-én 1872 sz. a. ismétli, hogy „továbbra is fenn kell tartanom f. é. ian. 13-án 71 sz. a kelt intézvénvemben i/ kifejezett abbeli nézetemet, hogy ily eljárást egyházi hatósághoz nem illőnek tartok." Tisztességtelen utón sem boldogulván, végre 1876 febr. 1-én fölhívta a főconsistorium az egyes egyházakat, köztük — és ezt hangsúlyozzuk -— a brassói magy. ev. egyházat is az elszakadás iránti nvilatkozatra. c/ Az njfalusi egyház a külön esperesség alkotását se kívánatosnak, se kivihetőnek, sőt a szakadási törekvést célszerűtlennek tartván, az eddigi egyháztestületi kötelékben való maradás mellett nyilatkozott. A brassói magyar ev. egyházközség oda nyilatkozott, hogy a szakadást ez idő szerint nem tartja kívánatosnak, különösen anyagi viszonyai miatt, ami nagyon is érthető, ha tekintetbe vesszük, hogy azon időben papja évi 319 frt 44 krt, tanítója pedig évi 41 frtot és 4 öl fát húzott fizetésképen a szász anyaegyháztól. A többi magyar egyházak mind az elszakadás mellett nyilatkoztak. Az egyes egyházak ezen nyilatkozatai előbb az esperességi gyűlés, majd 1877 okt. 3-án az egyházkerületi gyűlés elé terjesztetvén, ezen egyházkerületi gyűlés egyhangúlag a következő határozatot hozta : eV A brassói egyházkerület (helyesebben egyházmegye) magyar községeiből álló külön s uj egyházkerület (helyesebben egyházmegye) alakítása el nem fogadható. b

1 Azon községeknek pedig, amelyekben a szakadási vágyak csakugyan „a gyógyithatlanságig" fokozódtak — amint egynéhányan már 1875-ben az országos egyháznak az engedelmességet egyenesen felmondották s önkényes szakadásukban mai napiglan majdnem kivétel nélkül megmaradtak s „a felingerült kedélyek lecsendesítése s a megzavart béke helyreállítására minden reményt" kereken eltűntnek nyilvánítottak —: ezen községeknek a confessio-augustana ama nagy evangelikus elve szerint, melynél fogva ily ügyek vi humana el nem intézhetők, eredeti kívánságuk értelmében az erdélyi ág. hitv. ev. országos egyház kapcsából akár más Superintendentiába való belépés, akár önálló egyházi testület alakítása czéljából való kilépésük elé akadály nem gördíthetik."