Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1886–1890

1886. augusztus

— 43 —bölcseleti, se a tételes jog történetében sehol elő nem fordul s igy -a földesúri jogoknak törvényes folyományát nem képezhető; az emberséggel és a protestáns szabadsággal, sőt a keresztyéni szeretettel pedig — amint azt 1847 január 3-án 155/846 sz. a. kelt rendeletében a szebeni szász főconsistorium is elismerte — homlokegyenest ellenkezett. A keg}mraság ugyanis az u. n. tiszteletbeli és hasznossági (jura honorifica et jus utilitatis) jogoktól eltekintve, a kijelelés illetőleg kinevezés jogánál többet se a katholikus, se a protestáns, speciatim erdélyi egyházjog szerint magában nem foglalt soha, a miért is a Brassó város állítólagos kegyurasága alatt állott magyar egyházak lelkészeinek, a papi jogoktól, sőt nevezettől való megfosztatását, káplánokká történt degradálását és a brassói szász pap alá rendelését, a kegyúri jogokra vonatkozó, előttünk ismeretes szabályokkal igazolni nem tudjuk. IL Ily viszonyok között éltek a barczasági magyar evangélikusok, a midőn Köpe János ujfalusi lelkész s társai, megemlékezvén arról, hogy a káptalan mintájára seniorális testület név alatt egykor, mig a brassói szász pap ezt is be nem tiltotta, társulatilag a magyar ev. papság is szervezkedve volt: 1842 jan. 7-én egy lelkészi kört alakítottak a következő czimen: „Az ág. vallástételt követő barczai magyar papság társasága." Ezen társaság czélja az volt, hogy a tagok vallási, erkölcsi, egyházi és nevelési tárgyakról gondolataikat kölcsönösen kicseréljék, a rájok bizott gyülekezeteknek vallási és erkölcsi javakról tanácskozzanak, az oskolákra nézve hasznos jobbításokról, czélirányos kézikönyvekről és minél jobb tanmódról értekezzenek, a szépen fejledező magyar irodalmi világgal megismerkedjenek, jeles magyar köiryveket szerezzenek, folyóiratokat és hírlapokat hozassanak. — A brassói szász pap azonban a nemes városi tanácscsal egyetemben veszélyesnek találták még az ily ártatlan czélu társaságot is és nem csak hogy az alapszabályokat nem erősítették meg. hanem minden hitrokoni szeretetet nélkülöző, igazán durva modorban arra utasították őket, „hogy ha a szászok között boldogulni akarnak, alkalmazkodniok kell, mert külön államot képezniök az államban nem lehet, még kevésbé szabad külön, vagy épenséggel ellentétes érdekekkel birniok"; majd pedig a brassói szász pap által ad audiendum verbum idéztetvén, minden gyülekezéstől keménven eltilt attak.