Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1886–1890
1887. augusztus
— 45 —• uak és Vaszko Mária ev. anyának leánygyermekét, továbbá hogy Bradliczky Samu botiéri rk. apának és Klementik Mária ev. anyának leányát és végre Laczko János kis-veszverési rk. apának és Róth Mária ev. anyának leánygyermekét nemcsak megkeresztelte, hanem beanyakönyvezés végett felszólítás daczára sem szolgáltatta be a keresztelési esetet. 7. 1887. ápr. 19-én. Schréter Károly sz.-olaszi lelkész, ottani dr. Vajdovszky János rk. plébános ellen szólal fel, hogy Holevik Antal rk. apának Laczka Mária ev. anyának leánygyermekét keresztelte el s bizonvlatot kérés daczára sem adott. t/ 8. 1887. ápr. 26-án. A rozsnyói ev, lelkészi hivatal emel panaszt, hogy Verbjár Pál rozsnyói ík. plébános Szilvássy Nándor és Achatz Emma szülők ev. leánygyermekét eltemette. 9. 1887. máj. 5-én. Wittchen Frigyes szepes-remetei lelkész panaszolja be Stromp József ottani rk. plébánost, hogy Krajzell Gáspár ev. apának és Imre Dorottya rk. anyának fiúgyermekét illetéktelenül nemcsak megkeresztelte bejelentés nélkül, hanem el is temette törvényellenesen. Ennek kapcsán megemlíti püspök ur azt is, hogy nemcsak az itt elősorolt, hanem az előzőleg tudomására juttatott más hasonló esetekben is, hivatkozással a büntető törvény illető szakaszára s az ennek alapján kiadott szigorú kormányrendeletre, panaszt emelt a vall. és közokt. m. k. ministeriumnál, a nélkül azonban, hogy elégtételt nyert volna. A gyűlés megdöbbenéssel értesülvén az állani kormányának a felekezeti jogegyenlőség rovására tanúsított ezen elnéző magatartása felől, a mely alkalmas arra, hogy kétdyt íámaszszon az országos törvények általánosan kötelező volta iránt, s a mely azon sajnos tapasztalatot szolgáltatja, miszerint feleker zeti érdekeink a róm. kath. plébánosok törvénytelen tulkapasaival szemben nem találnak törvényes védelmet és orvoslatot: — annak kijelentése mellett tehát, miszerint a törvényes közrend szempontjából szomorú állapot következnék be, ha a magyarhoni prot. egyházak lelkészei ugyanazon álláspontra helyezkednének, a melyen a róm. kath. plébánosok állva, a felekezetek egymáshoz való jogviszonyát szabályozó országos törvényeken magukat túlteszik, — a gyűlés elhatározza, hogy a fentebb elősoroltakhoz hasonló minden egyes olyan sérelem, a melyre nézve a vallásügyi kormány kellő elégtételt nem nyújtott, esetről-esetre kérvényileg bejelentessék az országgyűlésnek.