Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1881–1886

1882. augusztus

12 — nának azon szives áldozata, hogy az egyliázlátogatás alkalmából az egyháznak díszes papi kámzsát ajándékozott, — a likéri leány egyháznak azon vallásos lelkesült sége, hogy önkénytes adakozásból diszes úrvacsorai kelyhet és tányért szerzett és a tanitó fizetését 2 00 frtra emelte, a nők pedig az oltárt zöld kázsmér-, Tivara Mihályné pedig a szószéket lilaszin selyem-kendővel disziték fel, — Rima-Brézón Boczkó Dániel és neje Rosziár Júlia azon nemeskeblűsége, hogy az oltárra értékes szőnyegteritőt adományoztak, Malatinszky Frigyesné úrnő és nővére Bay Irma pedig diszes papi kámzsával örvendezteték meg az egyházat, az egyház ódon és szűk templomának megújítására tőkét gyújt s az építkezés mielőbbi létesítésén fáradozik, — Kraszkónak azon egyházszeretete, hogy minden épületeit kivül és belől kijavíttatta, kimeszeltette és templomkeritését megujittatta, a nők pedig kék oltárteritővel kedveskedtek ez egyháznak,— Lukovistyén Czilik Juliánná, Lacsny Zsuzsánna és Simo Juliánná n'ók azon vallásos indulata és istenfélelme, hogy az oltárt kázsmirból készített és fehér csipkékkel díszített, Lacsny szül. Darabos Mária pedig a szószéket barna alapszínű selyemteritővel ékiték fel s e fölött az egyház szép templomát és iskoláját is rendben tartja, — a tóthegy megi leány egyháznak azon dicséretes tette, hogv az egyház adóssága törlesztése czéljából az egyházi földek munkálatát ingyen vállalta el, Szlávik Mária a szószékre egy liszterből készült teritőt és függönyt, Kvasz Julia és Hanko Mária az oltárra egy kék teritőt és Hanko szül. Kovács Mária a szószékre egy diszes selyemkendőt ajándékoztak. 3. A lelkészek gondos lelkipásztorok gyanánt kezelik az egyház ügyeit és kormányzatát, buzgón hirdetik Isten igéjét s hiven munkálkodnak a valláserkölcsi élet emelésében, a felügyelök pedig lelkesen fáradoznak az egyházak jólétének emelésén és felvirágoztatásán. 4. A tanitók átalában lelkiismeretes szorgalmat tanúsítottak úgy a tantárgyak előadásában és a magyarnyelv tanításában, mint az értelemfejlesztés és szivnemesitésben is. Nevezetes, hogy épen azon tanitók mutattak fel legtöbb sikert, akik 100—150 sőt 200 tanitványnyal is bajlódtak naponként. Ily kitűnőknek váltak be Farkas József rimabrézói, id. Kicska Károly és Kubányi Rudolf klenóczi, Szlopovszky Péter és Banczik Pál kokovai, Solcz Ádám nyústyai, Bradnyán János és ifj. Kicska Károly tiszolczi, Német János lukovistyei tanitók, kik a dicséretet lelkiismeretes működésükért méltán megérdemlik, Vansza János fűrészi tanítónak pedig, ki már 55 évig folytatta hivatalát és egészen tehetetlen öreggé vált, nyugdíjazását ajánlottam oly módon, hogy a tanítói fizetésből 100 frtnyi nyugdijt húzzon, helye pedig helyettes tanítóval pótoltassék.