Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1881–1886

1886. augusztus

6] — tartás alkalmát elvonja. — midőn a főconsistorium a törvény ellenére, mely biztosítja a brassói m agy. egyházat az egész Brassó város területén lakozó magyar evangelicusok odatartozásáról. az esperesség 1885 decz. 11-én hozott határozata alapján, 1886 márcz. 27-én kelt r rendeletével, az Ö-Brassó, Predeál, Tömös, Deresztye városrészekben lakó magy. evangélikusokat a brassói magy. ev. egyháztól, az illető városrészek szász egyházaiba való beolvasztás végett, elvonni akarja. B) Akárminő pénzügyi müveletekre határozták is el magukat magyar egyházközségeink: a különben kérlelhetlen szász consistoriumban e tekintetben kegyesen elnéző bírákra találtak. Csak egy-két esetet hozunk fel. A brassói magyar egyháznak 1872-ben oly építkezést^ engedtek meg, amelynek következtében mintegy 10000 frtnyi adósságba keveredvén, a tönk szélére jutott s hogy ma még el nem merült, azt bizony nem szász elöljárósága gondosságának, hanem a Brassón kívüli magyarság és a magyarhoni egyetemes gyámintézet testvéri szeretetének köszönheti. Ugyanezen egyházban az alapitványok olyatén kezelése engedtetett meg, sőt rendeltetett el, amelynek következtében az egyház ma több mint 700 frttal szegényebb. Hosszufaluban az alapítványi számadásokat 23 éven át nem vizsgálták fölül (1860—1883), aminek következtében a magtári alapítvány, melynek 20000 írtig kellene állania, ma csak 2000 frtot képvisel. Nem vizsgálták fölül a számadásokat évek hosszú során át még más helyeken, p. o. Pürkereczen sem stb. Újfaluban megengedték egy sértetlenhagyás feltétele alatt hagyományozott alapítvány elköltését, mert a lelkész ez ügyben tett feljelentésére még csak nem is válaszoltak. A legtöbb egyházközségben az egyházi pénzek betáblázás, sőt kötelezvény nélkül adattak ki kamatra; előfordulván helyivel közzel az az eset is, hogy a pénzkezelők azt maguk vették ki. Nem kevéssé jellemzi egyházi hatóságunkat azon eljárása is, amely szerint midőn ama költségekre, melyekkel egy bizottság kiküldése jár, előleges fedezetet egy hosszúfalusi panaszlóval letétetni elfelejtett, ezen költségeket utólag, bár a panasz igaztalannak bizonyult, a hosszúfalusi egyházközséggel akarta s akarja megfizettetni. Épen igy, vagy még jobban elhanyagolták egyházi felsőségeink a papi jövedelmeknek csonkulástól való megóvását is. A szász esperes és consistorium eleget vél tenni ebbeli kötelességének a magyarokkal szemben azáltal, ha azon egyházi képviseleti gyűlésre, amelyen a szerződés az egyházközség és az újonnan választott lelkész között megköttetik, két biztost küld ki, akik jelen