Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1880. augusztus

tiszai ágT_ IhLitxr. eTT. eg'^IbAzIsezvLletri.elc IMLÉKlEAfA egyetemes theologiai akadémia tárgyában, felterjesztve a magyarhoni ág. hitv. ev. egyházegyetem Budapesten 1880. évi octóber 14-ikén megtartandó« KÖZGYŰLÉSÉHEZ. Nagyméltóságú és Főtisztelendő egyetemes gyűlés! Mult évben megtartott évi közgyűlésében hozott s jegyzőkönyvének 20-ik pontja alá foglalt határozata értelmében, megküldetett egyházkerületünkhöz is az egyetemes bizottság Pozsonyban 1879. május 24—25. napjain, a pozsonyi egyház meghatalmazott képviselőivel közösen megtartott ülése jegyzőkönyvének s azon poutozatoknak hiteles másolata, melyek a Pozsonyban felállítandó egyetemes theologiai akadémia tárgyában végleg megállapítandó szerződésnek, mindkét alapító fél részéről teltételeit és kötelezettségeit részletekre is kiterjeszkedve tárgyazzák. Egyházkerületünk elnöksége e jegyzőkönyvet és pontozatokat alkotmáuyos tárgyalás végett az egyes esperességekhez és ezek által az egyes egyházakhoz és középtanodákhoz sokszorosított példányokban leterjesztette: az egyházak és tanodák arra illető esperességi gyűléseiken, az esperességi gyűlések pedig egyházkerületünknek Dobsinán f. é. augusztus 11-én tartott közgyűlésén nyilatkoztak. Egyházkerületünk e gyűlésen összeszámítván az esperességek határozatait, azt találta, hogy azok többsége a szerződésre czélzó pontozatokat úgy, a hogy azok javaslatba hozattak, nem fogadta el. Minek folytán az egyházkeiület az esperességeknek még külön is meghallgatásával és e uagyfontosságu ügynek beható tárgyalása után, meghallgatása és elfogadásával egy elleninditványnak is, kettős határozatát meghozta, s a tisztelettel alólirottakat azzal hizta meg, hogy az eperjesi collégium pártfogóságával együttes tanácskozás után öntsék e kettős határozatot „emlékirat" alakjába, s azt, mint az egyházkerület e végre megbízottai, meghatalmazottjai, terjesszék fel a nm. és ft. egyetemes gyűléshez. A. Szükségesnek látta az egyházkerület részletezve és összegezve feltüntetni a birtokában levő adatokbői az előzményeket, tisztába jönni az akadémiai ügy kiindulása és fejlődése iránt mindenek előtt. 1 A theologiai akadémia kérdése 1869-ben Ácsán tartott egyetemes értekezleten jött szóba első izben s évről-évre ismételt tárgyalás után 1873. november 5-én tartott egyetemes bizottsági ülésen mondatott ki először, hogy „miután Eperjesen a theologiai intézet már is oszló félben van, Sopron pedig a seminarium feutartásával eléggé vau terhelve, egyedül Pozsony volna az, bol a jelenleg fennálló theologiai tanintézet gyámoiitása volna czélszerű , annál inkább, mert az aránylag leggazdagabb, legtöbb előnyöket nyújt, illetőleg legkevesebb gyámolitást igényel." Ennek folytatásában egy bizottságnak Pozsonyba kiküldetését hozza javaslatba, mely a pozsonyi egyház és főtanoda igazgatótanácsával és patronatusával egyszersmind szerződést is kötne az akadémia fenntartása és felügyeletére nézve oly szellemben, hogy az egyházegyetem e tekintetben kellő befolyást és intézkedési jogot gyakorolhasson. E szerződésben azonban világosan volna kikötendő, hogy azon esetben, ha a tervezett önálló akadémia később más helyen jönne létre, mind az, mi az egyházegyetem részéről a pozsonyi intézet gyámolitására fordittatik, a czélba vett önálló akadémia fenntartására leend fordítandó." 2 Az 1874. sept. 2-án megtartott egyetemes gyűlés e javaslatot „mind a négy kerület meghallgatásával" elfogadta, a bizottságot megválasztotta, Pozsonyba kiküldte oly utasítással, hogy „beható tudomást szerezzen arról, minő ós mennyi javadalmat képes Pozsony nyújtani;" egyúttal pedig terjessze be, „hogy a Pozsony által nyújtandó javadalmakon kivül mennyi kívántatnék még a theologiai akadémia olyatén felállításához és fenntartásához, hogy az a kor igényeinek megfeleljen." (jk. 27.) 3. A kiküldött bizottság Pozsonyban első izben megjelent és ott a pozsonyi egyház meghatalmazott képviselőivel, úgymint Geduly Lajos superintendens, Mossótzy Lajos egyházi felügyelő, Jeszenszky József,