Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1880. augusztus

35 — károkra 33,312 frt 37 kr, egyházkerületnek 2673 frt 52 kr, összesen 35,988 írt 89 kr. 7880 frt 13 krral több kiadása s ezen fekil még a kezelési és a kárfelvételi költségek is. 7. Az intézet nem adott ki a mult évről sem számlát sem mérleget, azért nem, mert egy franczia pénzcsoporttal szövetkezett időközben, attól 10 millió aranyforintot névlegesen s erre 5 millió aranyforintot készpénzben elfogadott, nevét „Fonciére, pesti biztosító intézet"-té átváltoztatta s egyrészt nyomtatott körözvényben tudósítá a kerületet is arról, hogy régi szervezetét, bel- és kültisztviselőit megtartotta, másrészt f. é. február 13-ikán az egyházkerülethez intézett átiratában oda nyilatkozók, hogy „a biztosítási szerződésben körülírt s a pesti biztosító intézetet illető összes jogok és kötelezettségek 1880. január l-jén reá szállván, azokat, mint egész terjedelmében őt illetőket, jogérvényesen elismeri." Az intézetnek befizetett alaptőkéje 5 millió aranyforint, szükség esetében még más 5 millió aranyforint is az alapszabály értelmében be fog fizettetni; — tartaléktőkéje 2.500,000 frt, évi díjbevétele átlag 3 millió 500 ezer frt; — 100 frtos részvényeinek börzei értéke 117 frt 93 kr. Ezek után indítványozza, hogy a murány-hosszúréti egyház irányában több ízben hozott határozatnak végre már érvény szereztessék; a Fonciére, pesti biztosító intézet, alaptőkéjét tetemes módon növelő, különben régi szervezetét megtartó átalakulását, kötelező átiratát s azon örvendetes tényt, hogy az intézet kifogás nélkül megfelelt kötelezettségeinek mindenkor, alapos panasz nem emeltetett eljárása ellen, vegye az egyházkerület megnyugtató tudomásul s viszonzását külön is értesítse erről az intézeti igazgatóságot. A bizottság ezen jelentése örvendetes tudomásul szolgálván, az egyházkerület a Foncicre, pesti biztosító intézet igazgatóságának felolvasott átiratát s az abban foglalt kötelezést megnyugtatással fogadta s erről az igazgatóságot megbízottai által külön is értesíteni határozta. A gömöri esperesség elnökségét pedig felhívja, miszerint a murány-hosszúréti egyházat vonja indokolatlan mulasztásáért kérdőre, s eljárása eredményét minél előbb terjessze fél a kerületi elnökséghez további végleges eljárás végett. XXVII. (Kr.) U. a. jegyzőkönyv 31-ik pontjánál olvastatott a népiskolai magyar tankönyvek megbírálására és idevágó ajánlattételre kinevezett egyházkerületi bizottságnak, a vallástan magyar nyelvű tankönyveire vonatkozó jelentése, mely szerint egyházkerületünk magyar egyházaiban használt 17 különféle vallástani kézikönyv mellett, és e nagy fontosságú közoktatási tárgyban biztos irányt jelelő tanterv hiányában a bizottság bírálatot és javaslatot most sem tehet s csak azt jelentheti, hogy az ismert és használt vallási tankönyvek nem felelnek meg a kívánalmaknak és igényeknek, s felhívja a gyűlést, hogy a tanterv vallástanítási részének átvizsgálására, a helyes paedagogika ésszerű vívmányai szerinti végleges megállapítására terjeszsze ki figyelmét s pályadíjak kitűzése által adjon megfelelő tankönyvek írására a hozzá értőknek buzdítást és ösztönt. A gyűlés a tanterv vallástanítási részének részletezett kifejtésével s e tárgyban adandó véleményes javaslat elkészítésével az eperjesi hittanintézeti és képezdei tanárokat bízza meg úgy, hogy munkálatukat máj. l-ig nyújtsák be superintendens úrnak, hogy azt a legközelebbi egyházkerületi gyűlést megelőzve az esperességek tárgyalása alá terjeszthesse, — vallástanítási könyvekre pályázat csak akkor lesz kiírható, ha elkészítésök elve és módszere meg lesz határozva. XXVIII. (Fb.) U. a. jegyzőkönyvi pontnál bemutattatott a Gáspári János eperjesi tanító és énekvezér által a mult évi egyházker. gyűlés jegyzőkönyve XXXI-ik pontjának 5 sorszáma alatt nyert megbízatásához képest, a németajkú népiskolák használatára 2 és 3 szólamra készített énekkönyvecske, Volkman Róbert budapesti zenetanárnak a mű felől általában dicsérőleg nyilatkozó s azt ajánló bírálatával együtt. A gyűlés örömmel vevé tudomásúl, hogy Gáspári János tanító a reá bízott, sok fáradsággal járó munkával már elkészült, s hogy egy elismert zenei tekintély arról kedvezőleg nyilatkozott, a bemutatott művet, czélszerűségi mérvének főleg pedig különleges egyházi viszonyaink s igényeink szempontjából való további elbírálás végett Kubicsek Károly és Wagner szakképzett orgonász és énekvezéreknek kiadni határozta. *