Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1879. augusztus

/ >7 • A — 36 — ŕ+ 35,796 frt); vagyona 168,116 frt szaporulattal 5.879,158 írtra, — részvényei pedig 92 frtról 115 írtra emelkedtek. A bizottsági jelentés tudomásul szolgálván, a 305 frt 6 kr Markó János kerületi pénztárnok kezelése alá bocsáttatott; a hátrálékos egyházak tartozásaiknak bepereltetés terhe alatt f. évi december 31-kéig lefizetésére, Murány-Hosszúrét pedig, összes éghetőségeinek ezen intézetnél f. év végéig biztosítására s e végből az igazolás és a bevallásnak, a bizottsághoz f. é. novemb. 1-sejéig beküldésére köteleztettek. XXX. (Fb.) Ugyanazon gyűlés jegyzőkönyvének 36-ik pontjának kapcsában olvastatott az egyházkerületi tantervjavaslathoz az egyes esperességek által beadott módosítások összeegyeztetésére kiküldött egyházkerületi bizottságnak jelentése, mely szerint ez a tantervnek a vallástanításra vonatkozó szakaszát az ó szövetségi elbeszéléseknél a nem gyermekeknek való részletek tapintatos elkerülése mellett positiv alapon a gyermekek vallás-erkölcsi kiképzésére czélszerűnek tartja, a tantervnek, a többi tantárgyakra vonatkozó szövegéhez pedig annak egyes megjelölt helyein beillesztendő s az esperességeknek összeegyeztetett észrevételeiből merített, formulázott módosításokat illetve betoldásokat terjeszt be, kiterjesztvén figyelmét a nem magyar ajkú iskolákban a magyar nyelvet kötelező tautárgygyá emelő legújabb üdvös törvény által teremtett új helyzetre is, a mennyiben a magyar nyelvnek ily iskolákban leendő tanítására nézve avatott szakember tollára való gyakorlati s hazafias irányú szövegezett tantervet is nyújt,"végűi pedig a VI osztályú osztatlan népiskolák számára részletesen s szakértelemmel kidolgozott órarendet is mellékel. A gyűlés a bizottságnak ezen fontos kérdést szerencsésen megoldani sikerült fáradozásáért meleg köszönetet mond, annak a népiskolai rendtartásra s a tanterve vonatkozó javaslatait s órarendjét teljes szövegezésükben s egész terjedelmükben elfogadja s elhatározza, hogy az ekként véglegesen megállapított és szövegezett egyházkerületi népiskolai rendtartás és tanterv kinyomatván, a nm. m. kir. közoktatási ministeriumnak tudomásvétel, az egyházaknak pedig, az esperességek útján, ahhoz való alkalmazkodás czéljából megküldessék. XXXI. (Fb.) Ugyanazon jegyzőkönyv 36-ik pontjánál olvastattak a magyar, német és tót nyelvű népiskolai tankönyvek megbirálására és idevágó ajánlattételre kinevezett egyházkerületi bizottságoknak munkálatai, melyeknek alapján a következő határozatok hozattak: 1. Egyházkerületünk népiskoláiban következő munkák használtathatnak tankönyvekűl: A) Magyar ajkú iskolák b a n. a) Az írva-olvasás tanítására: a Gönczy Pál-féle ABC ajánltatik; továbbá ott, hol a könyv magasabb ára akadályul nem szolgál, Lakics Vendel ABC-és könyve. b) A nyelvtan tanítására: Nagy László nyelvtana és „beszéd és értelemgyakorló" könyve. Olvasókönyvül: Gáspár János. c) Irály tanításra: Kárpathy Endre. d) A földrajz tanítására: a Ill-ik osztályban Bánhegyi, a felsőbb osztályokban Lakits-Neiger; — ajánltatik továbbá Ballagi Károly műve is. e) A történelem tanítására: Orbán József. f) A számtan tanítására: Dr. Lutter Nándor. g) A természetrajz tanítására: Szeidel Pál falusi, illetőleg egy tanítóval, Rákóczy Lajos és Reisz Henrik több tanítóval bíró iskolákban. h) A természettan tanítására: Szeidel Pál egy tanítóval, Mauricz Rezső, Pieisz Henrik és Kuttner Sándor több tanítóval bíró iskolákban. i) A gazdászattan tanítására: Szeidel Pál. j) Az alkotmánytan tanítására: Szeidel Pál vagy Mayer Miksa. k) Az ének tanítására — ideiglenesen s az alább következő intézkedés életbe léptéig: Göll János „Kis dalnoka", Haselmeyer P. énekfüzére, Zsasskovszky „Kis lantosa", a városokban pedig különösen „Nőkarénekek" Bartalus-Gyertyánffytól.