Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1879. augusztus

részvényesek felsőbb osztályba lépését annál kevésbé találta megengedhetőnek, minthogy ilv felebblépés, más egyházkerületbeli egy vagy két részvényesnek felvételével azonos volna, a nyugdíjintézetre pedig, a befizetéssel semmi arányban nem álló, újabb kötelezettséget róna. — Ennélfogva folyamodó kérelmének hely nem adatott oly módon, hogy az ügynek elvi eldöntése az egyházkerületi gyűlés elhatározása alá terjesztessék. 8. Végre még az igazgató választmány az 1878-ik évi számadásokra nézve a pénztárnoknak méltányló elismerés mellett a szokott felmentést megadatni véleményezi. A gyűlés kedves tudomásul vette, hogy a nyugdíjintézeti alaptőke még most is folytonos és nevezetes gyarapodásnak örvend, s az igazgató választmánvnak a be­terjesztett jelentésből is kivilágló gondos és körültekintő eljárásaért méltányló el­ismerést szavazva, határozatilag kimondja: 1. Hogy a Krmann Pál nyugdíjaztatása és Prunyi Otto felsőbb osztályba kérelmezett átlépése tárgyában a jelentés fi-ik és 7-ik pontjában kifejtett választ­mányi nézeteket teljesen helyesli és magaévá teszi. 2. Scheftér Gusztáv, nyugdíjintézeti pénztárnok, hűséges és kiválólag pontos működésének méltányló elismerése mellett, az 1878-ik évről beterjesztett számadásokra nézve a felelősség további terhe alól fölmentetik. A jegyzőkönyv ugyanazon pontjánál jelentetett , hogy a nyugdíjintézetbe való felvétel végett egy tanítónő is folyamodván, — miután utóbb tán több tanítónő is fog hasonló kérelemmel a nyugdíj­intézethez fordulni: beállott szüksége annak, hogy alapszabályilag határoztassék meg, minő feltételekhez legyen tanítónőknek a nyugdíjintézetbe leendő felvétele kötve. öli re a gyűlés az igazgató választmánynak e tárgyra vonatkozó javaslatának o <- O O t/ c «7 J meghallgatása és megbirálása után, tanítónőknek az egyházkerületi nyugdíjintézetbe leendő felvételére nézve, az alapszabályokat bővítő és kiegészítő következő határoza­tokban állapodott meg: 1. Tanítónő is lehet a nyugdíjintézetnek tagja, de csak akkor, ha tanképe­sítő oklevéllel bír és ágost, hitv. evang. felekezeti iskolában mint rendes vagy segéd­tanítónő működik. 2. Nyugdíj élvezetébe lép: a) Személyére nézve az alapszabályok Ifi §-a a) pontja esetében. b) 0 lévén a hivatalban álló részvényes, özvegyi czímen nyugdíjra igénye nem lehet. c) Azon időből származott törvényes gyermekei, melyben ő a nyugdíjinté­zetnek tagja volt, anyjok halála után válnak nyugdíjképesekké. 3. Ha részvényes tanítónő részvényes tanítóval lé]) házasságra, — azon elv­ből, hogy egy családnak két részvény bírása nem engedhető, — csak a férfi lehet a nyugdíjintézet tagja, megengedtetvén az. hogy a nőnek netalán magasabb osztályba történt befizetéseit, — a magasabb tétel további fizetésének feltétele mellett, a férfira lehessen átruházni. 4. A tanítói pályáról lelépő tanítónő, nyugdíjintézeti segélyre jogosultságát elveszti, de befizetéseit kamat nélkül visszaveheti. 5. Második vagy harmadik férjhez menetelnél netalán teljesítendő pótfizeté­sekre nézve, a férfi részvényesek ismételt házasságaira vonatkozó szabályzat irányzata szerint, esetről esetre a nyugdíjintézeti igazgató választmány fog határozni. XIV. (Jk.) A mult évi jegyzőkönyv 21-ik pontjához olvastatott az eperjesi ág. hitv. evang. kerületi collegium felügyelőjének az eperjesi jogakadémia ügyében beadott előterjesztése, mely szerint előadatik, hogy ezen akadémiának rendelkezésére álló 64,297 frt 99 kr toké utáni évi jövedelem 4853 írtra tehető: minthogy azonban 6800 frt kívántatnék, e szerint 1947 frtnyi összeg évenként pót­landó lenne. — De mert a hiányzó összeg a folyamatban levő gyűjtések és kilátásba helyezett segély által fedezhető lesz, ennélfogva elhatároztatott, hogy az akadémiai négy évi folyam 1879 september 1-én

Next

/
Thumbnails
Contents