Tiszai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1839–1880

1878. augusztus

— 35 — véleményes jelentése azon bizottságnak, mely kiküldetett, hogy a már kéznél lévő adatokhoz, még a nyíregyházi egyház és a gymnasium tanácsa nyilatkozatát bekérve, az ügyet, az így együtt lévő összes adatok nyomán megbírálja, s okadatolt véleményét a legközelebb megtartandó kerületi gyűlés elé terjeszsze. — Mindenekelőtt szemmel tartva Nyíregyháza városa 1861 oct. 29. tartott község képviseleti közgyűléséből kelt alapítványi oklevelét, mely 100,000 frtnyi alapítványát, egy Nyíregyháza városában az ev. egyház felügyelete és közvetett kormánya alatt létesítendő, s továbbá is fejlesztendő algymnasiumnak megoszthatatlan és kizárólagos alapjaúl tette, úgy hogy annak meghatározott évi jövedelme kizárólagos czéljától semmi részben el nem vonható és egyházi egyéb vagyonnal össze nem vegyíthető: a bizottság azon jogelvből indult ki, hogy két szerződő félnek joga van közös beleegyezéssel — mások jogainak sérelme nélkül — a kötött szerződést módosítani vagy megszüntetni, — de ezen jog lényeges megszorítás alá esik ott, hol jogi személyekről, alapítványokról, egyházakról, iskolákról van szó, hol a személyiséget azon czél képezi, melyre az alapítvány rendeltetett, nem az ideiglenes igazgatók vagy kezelők, kiknek hatáskörük csak a czél elérésére terjedhet ki, hatalmukban nem állván mindaddig, míg a kitűzött czél elérhető, annak létalapját képező okmányt akár megszüntetni, akár megváltoztatni. A tulajdonjog ezen szentségére alapított igazság képezi egyházi és iskolai alapítványainknak biztos támaszát, mert ha azokat egyházi vagy tanodai hatóság, talán pillanatnyi többséggel hozott határozatával változtatni lehetne, intézetek élete s a legüdvösebb közczélok, emberek változó hangulatától, jó vagy rosz akaratától volnának függővé téve. E szempontok voltak a kerületi bizottság előtt első sorban mérvadók arra nézve, miszerint a Nyíregyháza városa által 1861 okt. 29-én kelt s a nyíregyházi algymnasium kizárólagos és egyedüli alapját képező oklevél megváltoztatásához, illetőleg az alapítvány ketté szakitásához elvileg hozzá nem járulhat, hanem azt továbbra is a gymnasium kizárólagos tulajdonául kívánja tekinteni. De más fontos okok sem engedik az oklevél változtatását. — Mert ott, hol egyházi rendszabályaink s országos törvény intézkednek a népnevelésről, feltenni sem lehet, hogy Nyíregyházán, egyházkerületünk ezen népes és vagyonos egyházában, a népnevelés ügye csak úgy állhatna fenn, ha a gymnasiumi alapból évenkénti 1000 frt elvonatik; ellenben gymnasium kizárólag csak alapítványaira támaszkodva állhat fenn, melyeknek csonkításával létalapja van aláásva, mi a nyíregyházi gymnasiumra nézve annál sajnosabb volna, mert egyházkerületünknek nagy érdekében áll, hogy Nyíregyháza vegyes ajkú népes egyházában egy magyar nyelvű protestáns gymnasium, — mely itt nem csak egyházi és köznevelési, de nemzetiségi missiót is tölt be — virágozzék s idővel, az alapítványi oklevélben is kifejezett óhajtás szerint, főgymnásiummá fejlesztessék, úgy hogy a gymnasiumoknak küszöbön álló országos rendezése mellett is anyagilag biztosítva megállhasson. 1000 frtnak a gymnasiumtól történt elvonását és népiskolai czélokra fordítását az sem menti, hogy a gymnasiumi alapítvány a közlegelői alapból eredvén, ahhoz minden polgárnak joga van. — Ily kedvezményt magának az ev. egyház az alapítvány tétele mellett biztosíthatott volna; de a gymnasium kizárólagos és egyedüli használatára tett alapítványból évi 1000 frtot bármi czím és ürügy alatt elvonni jogosulva nincs, nem lehet. — Különben is minden polgár jogában áll gyermekét a város által alapított ev. gymnasiumba küldeni, mi mégis történik annyira, hogy a gymnasiumi tanítványok nagyobb része más vallásfelekezetekből való.— Azon körülmény pedig, hogy az utóbbi időkben az egyháznak elemi iskoláit szaporítani kellett, fel nem hatalmazhatta, hogy azt a netán tovább fejlesztendő gymnasium alapjának csökkentésével tegye. Azon körülmény, hogy ugyanazok, kik a város alapítványának eszközlői voltak, az egyházban és iskolatanácsban is döntő befolyással bírnak, szülte az alapítványi jövedelem kezelésével megbízott iskolatanács 1864 nov. 21-én hozott ama határozatot, mely szerint a gymnasiumi alapból évenként 1000 frt lett az egyháznak népiskolai szükségleteinek fedezésére kiszolgáltatva. Az iskolatanács ezen határozatával, tán jóhiszeműleg de hatáskörén túl terjeszkedett, s az annak folytán előállott helytelen gyakorlatot semmiféle elévülés nem törvényesítheti, — a nyíregyházi ev. egyház azonban ezáltal oly helyzetbe jutott, hogy ha a néptanodái ellátására felhasznált 1000 frtnyi évi segély tőle rögtön elvouatnék, a jelen kedvezőtlen anyagi viszonyok között el nem látható, rosz következményekkel járó zavarba jönne. A bizottság azért alkalomszerűnek látta a gymnasium jogainak épségben tartása mellett, átmeneti oly módot javaslatba hozni, mely szerint az egyháznak idő engedtessék néptanodai szükségleteinek lassankénti fedezésére külön alapról gondoskodni, mely idő elteltével a gymnasiumi alapítvány